Eichmann személyiségéről a legvadabb legendák terjedtek el, azt terjesztették róla, hogy „semmilyen szexuális gátlásai sem voltak és az orgiák gyakran reggel hatig tartottak". Eichmann szenvedélyeiről azonban csak annyit tudunk, hogy Magyarországon többször lovagolt és erősen dohányzott, sőt viszonylag sokat is ivott.
Az embermentésről és az önmentésről szól a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpont decemberi tematikus tárlatvezetése - közölte Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.
Az Egyesült Államokban is bemutatják a második világháborúban magyar zsidókat mentő Kasztner Rezsőről szóló filmet, amelynek premier előtt manhattani vetítésén több túlélő is megjelent - írta a The New York Times.
A magyarországi zsidóság gettókba kényszerítését mutatja be a Holokauszt Emlékközpont áprilisi tematikus tárlatvezetésein - mondta el az 1944-es esztendő történéseit felidéző oktatási programokról Pécsi Tibor, az intézmény programvezetője.
Kasztner Rezső lánya, Zsuzsi szerint az apjáról szóló dokumentumfilm, a Kasztner meggyilkolása (Killing Kasztner) végre igazságot szolgáltat a holokauszt egyik legellentmondásosabb figurájának.
Két közelmúltban megjelent könyv és egy idén elkészülő dokumentumfilm állít emléket a II. világháború alatt zsidók ezreinek életét megmentő Kasztner Rezsőnek, akit korábban sokan azzal vádoltak, hogy vitatható körülmények között vált a holokauszt hősévé.
A II. világháború alatt vitatott körülmények között zsidók ezreinek az életét megmentő Kasztner Rezső szerepét reményeik szerint végleg tisztázó feljegyzéseket juttattak el a magyarországi cionista mozgalom néhai vezetőjének rokonai vasárnap a jeruzsálemi Jad Vasem holokausztkutató intézetnek.
Az MTA Neveléstörténeti Albizottsága és az MSZT Oktatásszociológiai Szakosztálya Karády Viktor 70. születésnapja tiszteletére Oktatás, elitek, zsidóság a 19-21. században címmel rendez kétnapos tudományos konferenciát.
Az 1941-42-ben alapított Budapesti Segély- és Mentőbizottság, és főként annak egyik vezetője, Kasztner Rezső tevékenységét követi nyomon Szita Szabolcs történész új könyve, amelynek magyar és angol nyelvű változatát egy időben mutatták be csütörtökön, Budapesten.
A két világháború között Kolozsváron ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz történt visszacsatolása után került Budapestre. Az ország német megszállása után, amikor a magyarországi zsidóság végveszélybe került, neki sikerült - természetesen pénzért - 1684 kiválasztott üldözöttet kimenteni és 1944. június 30-án a szinte biztos halál elől vonaton Svájcba menekíteni. Az ún. Mentőbizottság tagjaként közreműködött a legtehetősebb zsidó családok tagjainak a Gestapo segítségével történt kimenekítésében is. Ennek az ára viszont magyarországi vagyonuk német kézbeadása lett. (Így lett például Weiss Manfréd csepeli gyáróriásából Hermann Göring Werke.) A magyar hatóságok a háború után komolyan foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy kollaborálás címén vádat emelnek a `Mentőbizottság` és a Zsidó Tanács vezetői ellen. Kasztner végül 1947-ben Palesztinába települt át, majd hamarosan befolyásos személyiség lett az izraeli Munkapárt egyik elődjének tekinthető baloldali Mapai tömörülésben. Egy jobboldali politikus azonban feljelentette, és a nácikkal való együttműködés vádjával 1955-ben elítélték. Ő természetesen fellebbezett, de a felmentő ítéletet (amely 1958-ban született meg), már nem érhette meg: 1957. március 3-án egy `önkéntes ítéletvégrehajtó` a tel-avivi Amsterdam utcában meggyilkolta. Izraelben és a nyugat-európai zsidóság körében ma is éles vita folyik arról, hogy az egykori Mapai-aktivista hős volt-e vagy áruló. Az utóbbiak a holokauszt poklában elpusztult milliókat szembesítik a néhány ezer - elsősorban vagyonuk révén - megmenekült szerencsésebbel.
