Legendás apák és fiúk

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: január  •  Nap: 2
49 találat
[1]

17. január 2.

Meghal Ovidius római költő

A Fekete-tenger partján fekvő Tomiban (ma: Constanta) letöltendő száműzetésében meghal Publius Ovidius Naso. Ovidius Kr. e. 43-ban született. Gazdag édesapja politikai pályára szánta, ezért a legjobb neveltetésben részesült. Őt azonban a költészet érdekelte. A szerelem művészete (Ars amatoria), a Corinnához írt erotikus elégiái, a Szerelmek (Amores), valamint ünnepi naptára (Fasti), az Átváltozások (Metamorphoses) nagy hírnevet szereztek neki. Augustus császár döntése (Kr. u. 8.), melynek értelmében el kellett hagynia Rómát derékba törte pályáját. Nem lehet tudni pontosan, mi volt az uralkodó döntésének az oka. Egyes vélekedések szerint Ovidius verseinek szellemisége összeegyeztethetetlenek voltak a császári fenséggel, mások amellett foglalnak állást, hogy a költő valamilyen végzetes hibát követett el. A barbárok lakta településen való élet valóságos kínszenvedést jelentett Ovidius számára, azonban könyörgését Tiberius császár is figyelmen kívül hagyta. Tomiban keletkeztek az 5 könyvből álló Tristia c. elégiái, illetve a Levelek Pontusből (Epistulae ex Ponto) című négy könyve. Ovidius volt az első olyan költő, akinek művészetében megrendült az aranykori irodalom harmóniája. Ovidius nagy hangsúlyt fektetett költeményei nyelvi játékára, szellemességére.

[2]

17. január 2.

Életét veszti Livius római történetíró

[3]

1492. január 2.

Az utolsó mór erődítmény is spanyol kézre kerül

Granada, az utolsó spanyolországi mór város, megadta magát a katolikus spanyol királyi csapatoknak.

[4]

1512. január 2.

Megszületett Cristobal de Morales spanyol zeneszező

Az ávilai, majd a plasenciai katedrális karmestere Sevillában született. 1535-45 között valószínűleg tenorista volt a pápai kórusban. Hazatérve, 1545-47 közt a toledói katedrális karmestere, Marchenában és Sevillában Arcos herceg szolgálatában állt, 1551-től a málagai katedrálisban működött. 21 misét, 16 négyszólamú Magnificatot, 91 motettát, 11 himnuszt írt. Gomberthez közelálló stílusa spanyol hagyományokhoz kapcsolódott, valamennyi szólama egyenrangú. Malagában hunyt el 1553. június 14-én.

[5]

1557. január 2.

Meghal Jacopo da Pontormo olasz festő

A manierizmus egyik első és mértéktartó művésze Pontormo-ban látta meg a napvilágot 1494. május 24-én. Különösen portréi kiemelkedőek. Jellegzetes stílusát az elnyújtott, keskeny testábrázolás, a ránctalan, kemény drapériajelenítés jellemezte. Fő műve `Mária és Erzsébet találkozása` című freskója. Faliképei számos firenzei templomban megtalálhatóak, táblaképei és portréi közül is ott őrzik a legtöbbet, de van képe a Louvre-ban és a londoni ational Galleryben is. Firenzében hunyt el.

[6]

1608. január 2.

A királyi biztosok részgyűlést hirdetnek a felső-magyarországi rendeknek Kassára

Jóváhagyja a hajdúkkal Ináncson kötött fegyverszünetet, ideiglenes szálláshelyet jelöl ki a hajdúcsapatoknak, megszabja a megyék által számukra adandó élelmiszer mennyiségét

[7]

1635. január 2.

Richelieu megalapítja az Académie Française-t

A bíboros (1585-1642) és a Francia Akadémia:


Európa-szerte a 17-18. században alakultak meg a nemzeti akadémiák: 1634-ben az Académie Française, 1660-ban a Royal Society 1700-ban a berlini, 1724-ben a pétervári akadémia. Magyarországon 1825. november 3-ig kellett várni, mikor is a pozsonyi diéta kerületi vitáján az ellenzéki vármegyei és városi követek szenvedélyes hangon emeltek szót művelődéspolitikánk hiányosságaival szemben, újra felvetették a Magyar Tudós Társaság alapításának gondolatát, követelve a megyék és a főrendek anyagi hozzájárulását. Gróf Széchenyi István ekkor járult a követek elé, és felajánlotta "minden jószágának egy esztendei egész jövedelmét az említett intézet" javára.

[8]

1675. január 2.

Apafi Mihály e napon kelt utasítással Rhédei Ferencet nevezi ki kolozsvári főkapitánynak

[9]

1686. január 2.

Amhád pasa Belgrádban szabadon engedi Thököly fejedelmet

Thököly ezután, néhány rövid megszakítással , 1690 nyaráig a magyarországi török hódoltságban, illetve a török birodalomban tartózkodik

[10]

1704. január 2.

I. Lipót megbízza Széchenyi Pál kalocsai érseket, hogy kezdjen tárgyalásokat Rákóczival

[11]

1705. január 2.

Zinzendorf császári ezredes az 1704. április 16-i megegyezés értelmében Eger várát átadja a kurucoknak

[12]

1727. január 2.

Megszületik James Wolfe brit hadvezér

[13]

1803. január 2.

Meghal Grossinger Keresztély János természettudományi író

Grossinger Komáromban született 1728. szeptember 27-én. Középiskolai tanulmányait a komáromi jezsuitáknál végezte, s már 16 éves korában belépett a rendbe. Bölcseleti tanulmányait Grazban végezte, ahol doktorátust szerzett 1752-ben. A következő években a nagyszombati jezsuitáknál tanított, majd az esztergomi egyházmegye keretében működött, s tábori lelkészi szolgálatot végzett. Ezredével a Habsburg Birodalmat és Olaszországot járta, s a szolgálat teljesítése után fennmaradt idejét természetrajzi tanulmányokra fordította. Ő volt az első magyar természetvizsgáló, aki hazánk egész területének természeti kincseit összefoglaló munkában feldolgozta és közzétette. Kassán természetrajzi múzeumot létesített. Latin nyelvű művének függelékében felsorolta az állatok nevét magyar, latin, szlovák és német nyelven. Szülővárosában érte a halál.

[14]

1807. január 2.

Napóleon bevonul Varsóba

I. Napóleon francia császár a lakosság lelkes ünneplése közepette bevonul Varsóba. A császár érdeklődése Lengyelország és a lengyel csapatok iránt a Poroszország ellen folytatott háború során ébredt fel. A lengyel hazafiak abban reménykednek, hogy a francia császár semmissé teszi országuk háromszori felosztását (1772. VIII. 5., 1793. I. 23., 1795. X. 24.) Oroszország, Poroszország és Ausztria között, és Lengyelország ismét szuverén állam lesz. De Napóleon a lengyeleket csak eszközként akarja felhasználni. Ezért hozza létre 1807-ben az újabb francia csatlósállamot, a Lengyel Nagyhercegséget.

[15]

1837. január 2.

Megszületett Milij Alekszejevics Balakirev orosz zeneszerző és népdalkutató

Szülővárosában Nyizsnyij Novgorodban Karl Eisrich tanítványa volt, 1852-ben átvette a Ulibisev műkedvelő zenekarának irányítását. 1853-ban a kazanyi egyetemen matematikát tanult, de félbeszakította tanulmányait. 1855-ben utazott Szentpétervárra, s ott ismerkedett meg Glinkával. 1857-től az ő vezetése alatt dolgozott Kjui, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Borogyin. Ez volt az Ötök csoportja, amely 1867-ben `Hatalmasok kis csapata` névre változott. Glinka törekvéseit folytatva egy új, az orosz népzene sajátosságait kiaknázó nemzeti nyelvet akartak teremteni. Műveikbe emellett előszeretettel építették be a keleties és spanyol-mór zenei elemeket is. Balakirev 1860-ban a Volga mentén, majd több alkalommal a Kaukázusban gyűjtött népzenét. Ennek nyomán született a `Tűzmadár` opera terve és legismertebb kompozíciója, az Iszlamej zongorafantázia. 1862-ben Szentpétervárott megalapította az Ingyenes Zeneiskolát, majd 1868-tól annak igazgatója volt. 1867-től két évadon át a szentpétervári Orosz Zenei Társaság karmestereként működött. 1870-től súlyos lelki válságba került, visszavonult a közszerepléstől. Anyagi problémái miatt egy ideig vasúti hivatalnokként dolgozott. 1881-től újra visszatért a zenei életbe, újra átvette az Ingyenes Zeneiskola irányítását, az intézmény koncertjeinek dirigense volt. 1883-1894 között vezette az udvari énekkart is. Szentpétervárott hunyt el 1910. május 29-én.

[16]

1839. január 2.

A francia fotográfus Louis Doguerre elsőként készít fényképfelvételeket a Holdról

[17]

1841. január 2.

Megjelenik a Pesti Hírlap

A Pesti Hírlap megjelenése a modern magyar sajtó születését jelezte. Landerer Lajos nyomdatulajdonos, a kormányzat helyeslésével, a börtönből fél évvel azelőtt szabadult Kossuth Lajost bízta meg induló lapja szerkesztésével. A kiadó jól eladható lapot, a kormányzat Kossuth kézbentartását remélte az alkalmazástól. Landerer nem csalódott: a hetenként kétszer, később háromszor megjelenő újság hamarosan 5000 előfizetővel rendelkezett. Ezt a példányszámot addig magyar újság meg sem közelítette. A kormány viszont elszámította magát: a Hírlap nem levezette a politikai feszültséget, hanem fokozta azt. A napilap immáron folyamatossá tette az ellenzéki politizálást. Felrázó cikkek sora ecsetelte a társadalmi viszonyok tarthatatlanságát, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás visszásságait, a gazdasági elmaradottságot. A kiutat a liberalizmus magyar változatának, a társadalom egymással akár ellentétes érdekeltségű rétegeit összefogó ún. érdekegyesítés programjának végrehajtásában jelölte meg, sorra véve annak feladatait (örökváltság megoldása, politikai jogok kiterjesztése, közteherviselés stb.). Kossuth lapja (főleg vezércikkei) révén vált az ellenzék egyik vezetőjévé. A hírlap jelenléte a politikai életben arra is felhívta a figyelmet: az 1840-es években már egyik politikai irányzat sem nélkülözheti a saját újságot. Így hamarosan kialakult a magyar nyelvű politikai sajtó: a Jelenkor Széchenyi István konzervatív liberalizmusát képviselte, a Világ az újkonzervatívok lapja lett. A Hírnök a kormány, a Nemzeti Újság a katolikus klérus szócsövének számított.

[18]

1843. január 2.

Drezdában bemutatják Wagner Bolygó Hollandi című operáját

Richard Wagner első, nagy jelentőségű, önálló stílusú operájának forrása egy Heine-írásban szereplő monda volt. A művet Magyarországon 1873-ban mutatták be először a pesti Nemzeti Színházban. A mű rövid tartalma: Daland, norvég hajós hajója a vihar elől a hazai partok közelében keres menedéket. Ugyanott köt ki egy titokzatos hajó is. Kapitányát, a hollandit átok sújtja: a tengeren kell bolyongania, s csak hétévenként szállhat partra, mindaddig, amíg egy nőre nem talál, aki örökre hű marad hozzá. Mikor Daland beszél neki a lányáról, Sentáról, felcsillan benne a remény, s feleségül kéri a lányt. Az idegen gazdagsága láttán Daland beleegyezik a házasságba. Senta sejti az idegen titkát, s hajlandó nőül menni hozzá. Mindenki az esküvőre készül. Erik, a vadász azonban - aki régóta szereti Sentát - vissza akarja tartani e különös házasságtól, s kéri, maradjon hű hozzá. A hollandi meghallja ezt, s kétségbeesve távozik, hogy folytassa reménytelen útját a tengeren. Senta hiába akarja tartóztatni, ezért, amikor a hajó kifut, a vízbe veti magát. A holtáig hű nő szerelme megtöri az átkot: a hollandi hajója megsemmisül, bolyongása véget ér.

[19]

1846. január 2.

Megszületett Erkel Sándor

Erkel Ferenc negyedik fia Budán született. Zenei pályafutását 1859-ben kezdte a Nemzeti Színházban üstdobosként, majd a női kar korrepetitora lett. 1873-tól vezette a teatrum kórusát, majd 1875-től annak operatársulatát. Még abban az évben a Filharmóniai Társaság elnök karnagya lett, amely posztot egészen halálig betöltötte. 1884-1900 között az Operaház igazgatójaként, majd főzeneigazgatójaként tevékenykedett. 1890-től az Országos Magyar Dalárdaegyesület karnagya volt, korának legjelentősebb magyar karmestereként tartották számon. Számos magyarországi operabemutató (Aida, Varázsfuvola, Névtelen hősök) fűződik a nevéhez, kiváló magyar és külföldi zeneszerzők hangversenyeit vezényelte. Ismertebb kompozíciói: Magyar nyitány (1862); A-dúr nyitány (1868); férfikarok, zongoraátiratok. Csobáncz című operáját a Nemzeti Színházban mutatták be 1865-ben. 1900. október 14-én halt meg Békéscsabán.

[20]

1861. január 2.

Meghal IV. Frigyes Vilmos, porosz király

[21]

1866. január 2.

Megszületik George Murray angol tudós

[22]

1873. január 2.

Megszületett Lisieux-i Szent Teréz francia karmelita szerzetesnővér

A külföldi missziók egyik védőszentje Alencon-ban látta meg a napvilágot. Két testvérét követve, külön engedéllyel, 15 évesen lépett be a lisieux-i karmelita kolostorba, ahol gyenge egészségi állapota ellenére szigorú, önmegtartóztató életet élt. 1893-ban lett a novíciák mesternőjének helyettese, és ekkoriban kezdett verseket költeni. Ezután Jeanne d'Arc küldetése címmel drámát is írt, amelyet előadtak a kolostorban. 1895-ben kezdte írni gyermekkori emlékezéseit Egy lélek története címmel, amelynek másolatát minden karmelita rendházban kötelező olvasmánnyá tették. 1896-ban fogalmazta meg híres mondását: `Az én hivatásom a szeretet`. Közben tüdőbaja súlyosbodott és tüdővérzést is kapott. Szeretett volna Indokínába, Hanoiba jutni, hogy missziós munkát végezzen, de a halálos kór elhatalmasodott rajta. 1897. szeptember 30-án halt meg. 1925-ben avatták szentté. 1944 óta Franciaország második patrónájaként tisztelik. 1997 óta Avilai Szent Teréz és Siennai Szent Katalin társaságában ő a harmadik női egyházdoktor.

[23]

1882. január 2.

Rockefeller megalapítja a Standard Oil trösztöt

John Davison Rockefeller amerikai gyáros megalapítja a Standard Oil trösztöt, negyven olajtársaság egyesülését. Ezek a Rockefeller Standard Oil Társasághoz tartoznak, vagy annak felügyelete alatt állnak. A negyven társaság összes részvényeit átadja egy kilenc tagból álló felügyelő választmánynak (trustees), ők intézik a cégek üzleti ügyeit. Ezen keresztül Rockefeller olyan vállalatok fölött is ellenőrzést gyakorolt, amelyekben csak kevés osztalékkal (részesedéssel) rendelkezett. A részvényesek osztalékszelvényei az egyensúly fenntartásához vezetnek. A Standard Oil Társaság már az egyezmény megkötését megelőzően az Egyesült Államok több szövetségi államában a piacot uraló helyzetben volt. Van egy törvény, ami az egyik szövetségi államban bejegyzett társaságnak megtiltja, hogy egy másik szövetségi államban részvényeket birtokoljon. Ennek célja a monopoltársaságok megalakulásának és az árumegállapodásoknak a megakadályozása. Hogy ezt a törvényt kijátsszák, központi bizalmi- és tőketársasággá alakították át a trösztöt. A vezetés valójában továbbra is a Standard Oil Társaság kezében maradt. Az Egyesült Államokban már 1859 óta bányásznak olajat. Rockefeller első olajfinomítóját 1863-ban, Clevelandben építette. 1870-ben ott az volt a legnagyobb vállalat és arra törekedett, hogy cégét fejlessze. 1872-ig ő és társa, Henry Flagler, 34 konkurens vállalatot vásároltak fel. Az eladók készpénzt vagy Standard Oil-részvényeket kaptak. Rockefellernek minden eszköz megfelelő volt; ipari kémkedés, megvesztegetés, fenyegetés, hogy célját elérje és a vetélytársakat vállalatuk eladására kényszerítse. A Standard Oil Társaság arra törekedett, hogy az olajtermelés minden fázisát - a kitermeléstől a finomításon át a forgalmazásig - ellenőrizze. Ezáltal más vállalatoktól független volt. Hamarosan már csak az ő termékük volt a piacon.

[24]

1892. január 2.

Meghal George Airy angol csillagász

Újjászervezte a Királyi Greenwichi Obszervatóriumot, melynek 1835-81-ben ő volt a hetedik vezetője. Megfigyelések ezreit mentette meg a feledéstől, 1849-ben csillagászati katalógust jelentetett meg. 1838-ban iránytű-helyettesítő módszert dolgozott ki a haditengerészet számára. 1845-ben csak késve reagált John C. Adams számításaira, ezzel késleltette a Neptunusz felfedezését. 1871-ben vízzel töltött távcsővel ellenőrizte a Föld mozgásának hatását a fény eltérülésére. 1873-ban elindította a napfelület rendszeres mindennapos fényképezését, amely a máig megszakítás nélkül folyik. Elsőként Airy kísérelte meg az emberi szem asztigmatizmusának korrigálását hengeres szemüveglencsékkel. Az optikában az interferenciacsíkok tanulmányozásához és a szivárvány matematikai elméletéhez is hozzájárult. Nevét viseli az Airy-korong, az a fényfolt, amely egy pontszerű fényforrás diffrakciós mintázatának közepén keletkezik. 1854-ben ingával megmérte egy mély akna legfelső és legalsó szintjén a gravitációt, s ebből kiszámította a Föld sűrűségét. Az elsők között, már 1855-ben állította, hogy a hegyek alatt kisebb sűrűségű gyökérnek kell lennie, hogy fennmaradjon az izosztatikus egyensúly. 1872-ben lovaggá ütötték. Londonban érte a halál.

[25]

1905. január 2.

Született Michael Tippett angol zeneszerző

[26]

1906. január 2.

Véresre verik a debreceni főispánt

Hajdú vármegye Debrecenbe érkező új főispánját véresre veri a kinevezésén felháborodott tömeg. A főispán nyomban lemond.

[27]

1912. január 2.

Megszületett Renato Guttuso olasz festő

Az olasz neorealizmus egyik vezető mestere Palermóban látta meg a napvilágot. Részt vett az antifasiszta mozgalmakban, tagja volt a Béke Világtanácsnak és az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának. Képeinek témáját az olasz történelemből (Garibaldi csatája az Ammiraglio hídnál, 1951), a parasztság (Szicíliai szegényparasztok földfoglalása, 1948), valamint a munkásosztály életéből merítette (Rézbányász-sorozat). Művészete Caravaggio, a XVII. századi olasz festő, valamint a szicíliai `cassone` stílus és az expresszionizmus elemeit ötvözi. 1945-ben antifasiszta rajzsorozata jelent meg. Keresztrefeszítés című, 1941-ben festett képét, amellyel a Bergamói Biennálén díjat nyert, betiltotta a katolikus egyház. A háború után Rómában tanított, 1947-ben részt vett a Fronte nouvo delle arti alapításában, majd kiadta a Realismo című folyóiratot. 1961-től a római képzőművészeti főiskolán tanított. Nagyméretű, sokalakos képen kívül portrékat is készített. Harsogó színek, expresszivitás hatja át egyszerű motívumú csendéleteit is. Budapesten 1954-ben volt kiállítása. Rómában hunyt el 1987. január 18-án.

[28]

1920. január 2.

Megszületik Isaac Asimov amerikai biokémikus, sci-fi regényíró

[29]

1924. január 2.

A liberális ellenzéki pártok közös nyilatkozatban követelik az Ébredő Magyarok Egyesületének feloszlatását

[30]

1928. január 2.

Meghal Basch Gyula festő

Budapesten született 1851. április 9-én. Zürichi műegyetemi tanulmányai mellett Münchenben (1864-66) és Párizsban (1873-74) tanult festészetet. Budapesten mérnökként dolgozott (1874-84), majd tanulmányúton járt Németországban, Olaszországban és Hollandiában. Főleg arc- és zsánerképeket, s bibliai tárgyú kompozíciókat festett, melyeket 1884-től állított ki. Tagja volt a millenniumi kiállítás zsűrijének; elnöke a Magyar Képzőművészek Egyesületének (1899-1900), majd az Országos Képzőművészeti Tanácsnak (1909-11). Az első világháború után abbahagyta a festészetet, 1920-tól haláláig Badenben, a Lakatos-szanatóriumban élt. 1928-ban a Nemzeti Szalonban emlékkiállítást rendeztek műveiből. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

[31]

1936. január 2.

Születik Roger Miller amerikai énekes, zeneszerző

[32]

1938. január 2.

Megszületik David Bailey angol fotóművész

[33]

1943. január 2.

A német csapatok megkezdik visszavonulásukat a Kaukázusból

[34]

1946. január 2.

Albánia királyát Zogot lemondatják trónjáról

[35]

1950. január 2.

Meghal Emil Janning amerikai filmszínész

[36]

1951. január 2.

Bevezetik a cukor- és lisztjegyet

Az ellátási nehézségekért falun a tehetős, gazdag parasztot tették felelőssé. Az ún. kulákokat - ugyanúgy, mint a Szovjetunióban az 1930-as évektől - adminisztratív eszközökkel üldözni kezdték. A cél: a falusi kisbirtokos parasztság felszámolása és ezzel együtt az ellenség, a belső árulók leleplezése. Ekkor kezdődtek a provokatív zaklatások, a gabonatároló, a padlás kisöprése, a tehetős parasztok pellengérre állítása. Elvileg a 25. kat. holdnál nagyobb vagy 250 aranykoronánál értékesebb földterület birtoklása volt a kulák minősítés kritériuma. A gyakorlatban azonban a kulák kategóriát tetszés szerint tágíthatták. Ez a megkülönböztetés fokozott szigorúságot jelentett a beszolgáltatásánál és az adóterheknél.

[37]

1957. január 2.

Megnyitja kapuit a Divatcsarnok

1911-ben az Európában páratlannak számított építészeti megoldásokkal, technikai berendezéssel és árukínálattal nyílt meg a Párizsi Nagy Áruház, amely hosszú ideig a Rákóczi út 74. szám alatt működött. (Ott később az Otthon Áruház üzemelt.) A II. világháború után az áruház sokáig nem működött, majd 1957-ben nyílt meg ismét. A később a Centrum Áruházakhoz tartozó Divatcsarnok 1995-től ismét Párizsi Áruház néven működött. 1999-ben végleg bezárt. A hatszintes, 6.200 négyzetméteres épület 1960 óta áll műemléki védettség alatt. 2006 elején bejelentették, hogy a francia-belga tulajdonú Orco Property Group 3 milliárd forintért megvásárolta az épületet, ahol - a tervek szerint - a felújítást követően ismét áruház nyílik majd.

[38]

1959. január 2.

Fellövik a világ első űrrakétáját a Szovjetunióban

A Lunyik-1 holdszondát kétlépcsős hordozórakéta juttatta a világűrbe. A szonda azonban nem érte el a Holdat, hanem 5600 km távolságban, a tervezettnél nagyobb sebességgel elrepült mellette, a Nap nehézségi erőterébe jutott, és mesterséges kisbolygóvá vált. Már az 1957-ben fellőtt első szputnyik sokkolta az amerikai hadügyi és politikai stratégia vezetőit. A Szovjetunió előnyre tett szert az űrfegyverkezésben és általában az űrkutatásban.

[39]

1971. január 2.

Glasgowban az Ibrox parki stadionban leomlik egy lelátó, amelynek következtében 66 ember szörnyethal

[40]

1973. január 2.

Meghal Gaál Franciska színésző

Budapesten született 1904. február 1-jén, elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját végezte el. 1920-ban az Eskü-téri, 1921-ben a Belvárosi Színház tagja volt, 1922-ben a Magyar Színházhoz szerződött. 1923-tól tíz éven keresztül játszott a Vígszínházban. Budapest csaknem minden színházában fellépett, az egyik legnépszerűbb magyar színésznő volt. Bája, temperamentuma, humora révén legemlékezetesebb sikereit naivaszerepekben aratta. Molnár Ferenc az ő számára írta Az ibolya című egyfelvonásosának főszerepét. Az 1930-as években Bécsben, Berlinben, majd Hollywoodban is filmezett. 1946-ban még fellépett a Vígszínházban, de még abban az évben Amerikába költözött. Egy ideig Erwin Piscator színésziskolájában tanított New Yorkban, filmekben is játszott. Főbb szerepei: Sobri Ilona (Molnár Ferenc: Az ibolya), Colette (Weber: A csitri), Mari (Mikszáth: A Noszty-fiú esete Tóth Marival), Eliza (Shaw: Pygmalion). New York-ban érte a halál.

[41]

1974. január 2.

Meghal Tex Ritter amerikai énekes

[42]

1977. január 2.

Meghal Mátrai Gyula építész

A kétszeres Kossuth-díjas építész Munkács városában született 1905. június 8-án. A brnói műegyetem gépészmérnöki karán tanult két évig, majd a budapesti műegyetemre iratkozott be, ahol építészmérnöki diplomát szerzett. Kezdetben magánirodáknál dolgozott, majd önálló tervezőirodát nyitott, és ipari épületek tervezésére szakosodott. Az 1940-es években több nagy gyárat tervezett, a nyergesújfalui Viscosát (Wolf Johannával), a mátyásföldi Ikarust, és a Kőbányai Fonoda csarnokait. 1945 után a Magyar Építő Rt., a későbbi Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalat tervezési részlegét vezette. Itt alakította ki a szervezett helyszíni és előregyártás módszereit, s tervezte meg az első nagy előregyártott csarnokot, az 1947-ben átadott Ganz-gyári hajtóműhelyt. 1951-től az Ipartervnél az Előregyártott Ipari Épülettervező Iroda vezetőjeként továbbfejlesztette a helyszíni nagyelemes előregyártást, s létesítmények sorát tervezte: az inotai, a dunaújvárosi, a berentei (Pászti Károllyal és Vasek Lászlóval, 1952-54), a tiszapalkonyai (1953-56) és a pécsi hőerőművet (utóbbit Pászti Károllyal, 1956-60), valamint a gyöngyösi Kitérőgyárat, a csepeli Szerkezeti és Emelőgépgyár csarnokát. Tervezett monolit lakóépületeket, kísérleti panelházat, acélszerkezetű csarnokokat, hűtőtornyokat, silókat és víztornyokat is. Csarnokai jelentősen hatottak a modern ipari épületek formai fejlődésére.

[43]

1979. január 2.

Elkezdődik Sid Vicious pere

A Sex Pistols basszusgitárosát azzal gyanusítják New Yorkban, hogy ő ölte meg barátnőjét, Nancy Spungent.

[44]

1983. január 2.

Meghal Dick Emery angol komikus

[45]

1992. január 2.

Áremelkedésekkel keződik az év Oroszországban, Ukrajnában és több más FÁK - beli köztársaságban

[46]

1993. január 2.

Meghal Somogyi József szobrászművész

A II. világháború utáni képzőművész-nemzedék jelentős képviselője Félszerfalván született 1916. június 9-én. Kisfaludy Stróbl Zsigmond és Aba Novák Zsigmond tanítványa volt. 1940-től állított ki folyamatosan, 1958-ban neki ítélték a brüsszeli világkiállítás nagydíját, a Táncolók című kompozícióért, melyet Kerényi Jenővel készített. Alapvetően romantikus ihletésű művész volt, de munkáiban az expresszivitás és a monumentalitás iránti vonzalom is szerepet játszott. Ismertebb alkotásai: a Parlament bejáratának oroszlánszobrai, a dunaújvárosi Martinász-szobor, a ceglédi Dózsa-emlékmű, a Széchenyi-hegyi TV-adó reliefjei és a Madách Színház homlokzati szobrai. 1963-1974-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára, majd 1987-től rektora volt. 1984-től a Magyarországi Református Egyház világi elnökeként is tevékenykedett. Kossuth-díjjal 1954-ben, Munkácsy-díjjal 1956-ban tüntették ki, 1970-ben kiváló művész címet kapott. Budapesten hunyt el.

[47]

1995. január 2.

Meghal Mohamed Siad Barre szomáliai elnök

[48]

1996. január 2.

Az IRA által elkövetett gyilkosságsorozatok után, az Ulsteri Királyi Rendőrségen nagy horderejű reformokat vezetnek be

[49]

2003. január 2.

Meghal Pásztor Vera balettművész

Balett-tanulmányait az Operaház iskolájában folytatta Brada Rezsőnél, majd Nádasi Ferencnél. 1947-1956 között a Magyar Állami Operaház első számú szólótáncosa volt. Legnagyobb sikereit azonban a klasszikus és karakterszerepekben aratta, amelyekben kibontakozhatott finom, lírai egyénisége. 1956-ban férjével, Vashegyi Ernővel elhagyta Magyarországot, s Svájcban telepedtek le. 1957-ben, a zürichi ünnepi játékok nyitóelőadásán Bartók Csodálatos mandarinjában táncolta a Lány szerepét (a Mandarin férje volt), s ezt a darabot Európa több nagyvárosában és New Yorkban is nagy sikerrel adták elő. 1960-ban Zürichben balettiskolát alapított, amelyben harminchárom éven át nevelte a növendékeket. 1994-ben hazatelepült.