Kegyetlen atrocitások formájában törtek fel a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésekor
2022. augusztus 5. 09:03 Múlt-kor
Korábban
„Sokkal borzalmasabb volt, mint bármi, amit a második világháborúban láttam”
India és Pakisztán 1947. augusztus 14–15-én nyerte el függetlenségét, de az eufória pillanatai nem tartottak sokáig. Az Indiában ragadt muszlimok Pakisztán, a pakisztáni szikhek és hinduk pedig India felé vették az irányt, és több kilométer hosszú menetoszlopokban haladtak a határ felé.
A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió muszlim, hindu és szikh hagyta el addigi lakhelyét.
Az erőszak soha nem látott méreteket öltött. A kettészakadt, vegyes lakosságú Pandzsábban kegyetlen pogromsorozat vette kezdetét, amelyben hinduk, szikhek és muszlimok egyaránt tömegével vesztették életüket. Ezreket csonkítottak meg, a nemi erőszak pedig mindennapossá vált. A nőket és a gyerekeket ugyanúgy nem kímélték, mint a férfiakat.
Az 1947 októberében készült képen Amritszár határvárosban Pakisztánba tartó muszlim és Indiába tartó hindu menekültek láthatók az 1947 októberétől 1948 decemberéig tartó indiai-pakisztáni háború kezdetén. A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió ember kényszerült otthona elhagyására.
A szikhek az indiai Amritszárban az utcákon üldözték, majd megerőszakolták a meztelen muszlim nőket, és előfordult, hogy feldarabolták őket. A város muszlim negyede gyakorlatilag teljesen elpusztult. Szimlában biciklivel járőröző szikhek vagdosták le a muszlim járókelők fejét.
A pakisztáni Lahor városában a muszlimok felgyújtották a szikh épületeket, a lakókat pedig lemészárolták. A várostól nem messze fekvő Sehupurában minden szikhet és hindut agyonlőttek. Számos településen választás elé állították a hindukat és szikheket: vagy áttérnek a Próféta vallására, vagy halál vár rájuk.
Egy brit tiszt a következőképpen értékelte az eseményeket: „Sokkal borzalmasabb volt, mint bármi, amit a második világháborúban láttam.”
Bár még manapság sem lehet pontosan tudni, hogy a vérengzések hány áldozatot követeltek, a történészek 200 ezer és egymillió fő közé teszik a halottak számát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.