Jegygyűrű a főváros szerelmeseinek – a budapesti hidak viszontagságos története képekben
2019. augusztus 24. 10:02 Múlt-kor
Budapest egyik leglátványosabb része kétségkívül a Duna-part, ami nem csak a víztükörnek, de a felette húzódó hidaknak is köszönhető. Ma már furcsa elképzelni szeretett fővárosunkat hidak nélkül, melyek azóta a városkép szerves részét képezik. Az első állandó hidunkat Széchenyinek köszönhetjük, aki annak megépítését kulcsfontosságúnak találta Pest-Buda fellendítésében. A Lánchidat követte a Margit-híd, majd az uralkodópárról elnevezett Erzsébet- és Ferenc József-híd (ma Szabadság-híd), melyek lenyűgöző kecsességgel szelték át a Duna roppant medrét. A világháborúban mind elpusztult, azonban igyekeztek őket az eredeti állapotukhoz hasonlóan restaurálni. Ez alól csak a századfordulón divatos eklektikus stílusú Erzsébet-híd képezett kivételt, amely helyett egy teljesen új hidat építettek. A Lánchíd alapkövét 177 éve helyezte el József nádor a pesti oldalon, ennek alkalmából követjük végig a fővárosunkat ékesítő hidak történetét a Fortepan képei közül válogatva.
Korábban
1894, Széchenyi Lánchíd a pesti hídfőtől nézve
1894, Széchenyi Lánchíd a Széchenyi István (Ferenc József) tér felé nézve, háttérben a Gresham-palota
1900, az épülő Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve
1902, Március 15. (Eskü) tér, az épülő Erzsébet híd pesti hídfője
1903, Margit híd a budai hídfőtől nézve
1907, Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve
1914, jégzajlás a Dunán, a pesti alsó rakpartról nézve, háttérben a Széchenyi Lánchíd
1928, Szent Gellért tér, Szabadság híd (Ferenc József híd) budai hídfő
1930, Erzsébet híd a pesti alsó rakpartról nézve
1935, kilátás a kivilágított városra a Parlament felé nézve.
1942, a kivilágított Széchenyi Lánchíd és Királyi Palota (ma Budavári Palota) a pesti alsó rakpartról nézve
1945, a Széchenyi Lánchíd a Vigadó térről nézve
1945, Szabadság híd budai hídfő, a pontonhíddal kiegészített hídroncs
1949, a Széchenyi Lánchíd újjáépítése
1953, a lerombolt Erzsébet híd budai hídfője
1955, Bem rakpart a Kossuth híd budai hídfőjétől a Parlament felé nézve
1960, Bem rakpart, a Kossuth híd bontása. Úszódaruk partra emelik a híd egyik medernyílásának vasszerkezetét.
1963, az épülő Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve
1964, az Erzsébet híd építése, az első pályaegység beemelése
1969, Erzsébet híd a Gellérthegyről
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- Rákóczi hadnagyából lett Franciaország marsallja Bercsényi László gróf
- Nem sikerült megfelelő külföldi segítséget szerezniük a Wesselényi-összeesküvés résztvevőinek
- Gyógynövénykertet is gondozott a szegényeket taníttató Lórántffy Zsuzsanna
- I. József a kezdetektől békét akart kötni a kurucokkal
- 1966-ban négy amerikai hidrogénbomba hullott egy spanyol halászfalura 10:24
- A boszorkányos átverés: Kempelen Farkas és a sakkozógép 08:46
- Varjúsütés, szamártej és a révész: mindennapok a régi Margit-szigeten 07:54
- 20. századi disznóságok: fotókon a sertéstartó Magyarország tegnap
- Több 48-as emigráns is meggazdagodott a kaliforniai aranylázból tegnap
- Egyetlen csatát sem nyert, Kossuth mégis fővezért csinált Dembińskiből tegnap
- A kamera mögül előcsalogatott Kotnyek Antal: a Kádár-korszak legnagyobb sztárfotósa tegnap
- Mégsem a híres krími ostrom lehetett az európai pestis forrása 2021.01.15.