Interaktív térképen az elmúlt 4 ezer év csatái

„Elsősorban azt szerettük volna megnézni, mit tudunk kezdeni a Wikipédia, valamint a DBpedia azon bejegyzéseinek földrajzi és időbeli adataival, ahol szerepel a háború vagy a katonai konfliktus kifejezés” – magyarázták Pim van Bree és Geert Kessels fejlesztők. „Természetesen nem tűztünk olyan célt, hogy átfogó vizuális áttekintést adjunk a világon valaha lezajlott minden egyes csatáról” – tették hozzá.

A Wikipédia nem a legmegbízhatóbb történelmi forráshalmaz és a kulcsszavak használata sem hozhatott teljesen releváns eredményt, ugyanakkor érdemes lejegyezni, hogy összesen 12 703 csatát gyűjtöttek össze és helyeztek el a térképen a szakemberek. Az ide kattintva elérhető interaktív térkép működtetése igen egyszerű: az alul megtalálható görgetősáv segítségével tudjuk behatárolni, hogy mely (akár napra pontos) időintervallumra szeretnénk leszűkíteni a keresést. A bal felső sarokban pedig rá is tudunk zoomolni a világtérkép általunk preferált területére.

A térképen a legrégebbi összecsapásként az i. e. 2500 körül zajló csolui csata van feltüntetve, amely a mai kínai Hopej és Liaoning tartományok határainál zajlott le. Bár a készítők közel jártak hozzá, a hagyomány szerint a legrégebbi kínai csata nem ez, hanem a hasonlóan 4500 éve zajló pancsüani összecsapás volt. A történészek szerint a világtörténelem legrégebbi, régészeti és írott dokumentumokkal is alátámasztott, időben pontosan behatárolható katonai konfliktusa i. e. 1457. április 16-ra tehető, amikor Meggidó környékén a III. Thotmesz fáraó vezette egyiptomi seregek csaptak össze a kánaáni törzsekkel.

Az őskorban, valamint a korai ókorban számtalan háborúra kerülhetett sor, ám ezeket képtelenség lenne időben és térben pontosan behatárolni, így ezt nem is lehet felróni a térkép készítőinek. A későbbi korokban már lehet hiányosságokat találni. Például a magyar történelem néhány katonai konfliktusára véletlenszerűen rákeresve a következőket láthatjuk: a muhi és mohácsi csata, az 1664-es szentgotthárdi ütközet, valamint Buda 1686-os visszavétele jól jelenik meg, azonban az 1456-os nándorfehérvári ütközet hiányzik (az 1521-esnél látható egy pötty), a 907-es pozsonyi csata pedig fel van tüntetve, ám valahol Nógrád megye magasságában látható a sárga pont.

A készítők elmondása szerint a Balkánról sokan érdeklődtek a térkép iránt (az 1990-es évek délszláv háborúi viszonylag jól láthatók); terveik szerint az interaktív atlaszt a tanórákon tökéletesen lehet használni a földrajzi és történelmi tudás elmélyítése érdekében. „A térkép folyamatosan változik és frissül, hiszen naponta zajlanak le újabb fontos ütközetek, valamint a kutatók is egyre pontosabb információkat szereznek a múltról” – fogalmazták meg gondolataikat a készítők. A történészek azonban elég szkeptikusak a Wikipédiáról szerzett adatok hitelességével. „Az interneten lévő adatbázisokat bárki szerkesztheti, így a valósságuk elég kérdéses, szerencsésebb lett volna, ha a fejlesztők történészekkel és egyéb szakértőkkel léptek volna kapcsolatba a releváns adatok megszerzése végett” – fogalmazta meg kételyeit a BBC-nek Ellen Leslie brit történész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait