Ingyenes szabadegyetem indul a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban

A gyulai Almásy-kastély 1960-ban (kép forrása: Fortepan / Gyöngyi)

A tudás átadása

„A múzeumok, így a gyulai közgyűjtemény sem csupán kiállításokkal várja a történelem, a múlt, a kulturális értékek szerelmeseit, hanem a muzeális intézmények másik két alapfeladatát is ellátja: feltárja, gyűjti és tudományos igénnyel feldolgozva tárja az érdeklődők elé mindazt a kincset, aminek a megőrzésére hivatott” – többek között ezzel indokolta a sorozat elindítását a múzeum közleményében a közgyűjtemény szakmai vezetője.

Liska András hozzátette: ennél is tovább szeretnének lépni, és raktáraikat az ott található különlegességek egyszeri, alkalmankénti bemutatásával kinyitni, illetve az eddig négy fal között őrzött ismereteket történetmeséléssel továbbadni.

A gyulai múzeum ráadásul abban a különleges helyzetben van, hogy nincs önálló kiállítótere, az őrzésében lévő műtárgyakat és dokumentumokat, szellemi javakat a szakmai kezelésében lévő városi kiállítóhelyeken, a gyulai várban, az Almásy-kastélyban, az Erkel Ferenc Emlékházban, a Ladics-házban és a Kohán Képtárban tudják a látogatók elé tárni.

Az ingyenes Múzeumi Szabadegyetem eseményeinek a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnya ad majd otthont havonta egyszer, szerdánként.

Ez alól kivétel a november, amikor két programmal is várják a közönséget: a hónap elején Liska András régész előadását hallgathatják meg az érdeklődők Bizánci aranytárgyak a Paradicsomból – Egy régészeti ásatás kincsei és rejtélyei címmel, a hónap végén pedig őszi sétát szerveznek Gyula történeti városrészében.

Decemberben a Gyulai Várszínház történetéből idéznek fel szemelvényeket, januárban a farsangi időszak gasztrotörténeti jellegzetességeit, az arisztokrata és polgári étkeket veszik górcső alá.

Februárban Apor Vilmos plébános gyulai tevékenysége kerül a középpontba, márciusban pedig a gyulai márciusi ifjúról, Pálffy Albertről és az 1848-49-es forradalmi eseményekről lesz szó.

A sorozat - egyelőre - utolsó előadása április 26-án lesz, amikor a gyulai 2. számú honvéd gyalogezred, valamint a békéscsabai 101. császári és királyi gyalogezred történetéről, egy I. világháborús memoárról tart könyvismertetőt Cseresznyés János történész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye