2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Idegenkezűségre gyanakodtak, de az elfogadott álláspont szerint öngyilkos lett Teleki László

2021. május 8. 14:27 Csernus Szilveszter

160 évvel ezelőtt, 1861. május 8-án az uralkodónak felterjesztendő álláspont döntő vitájának napján vérbe fagyva találták a legnagyobb parlamenti párt vezérét, gróf Teleki Lászlót. Halála azonnal felkeltette az idegenkezűség gyanúját, amin nem is csodálkozhatunk, ha az esemény politikai körülményeit nézzük. Ugyan sok gyanús körülmény vezetett Teleki halálához és sokan szerepeltek a gyanúsítottak listáján, alapos vizsgálatok után a rendőrség és az utókor is az öngyilkosság elfogadásában állapodott meg. .

Teleki László
Teleki László

Teleki hazatér

Bár a Határozati Párt vezetőjét nem tartja számon közösségi emlékezetünk úgy, mint sok más kortársáét – jóformán csak a történelemkönyvek lapjain találkozhatunk vele, ellenétben a közterületek és intézmények sokaságának nevet adó Kossuth Lajossal, vagy Deák Ferenccel – , pedig halála előtt még a „Haza Bölcsénél” is nagyobb befolyása volt a magyar politikára.

Az egyik legnagyobb földbirtokhálózattal rendelkező grófi család sarját Batthyány Lajos kormányfő 1848 nyarán küldte Nyugat-Európába diplomáciai feladatokkal.

A már a reformkorban is kiváló szónokként számon tartott Teleki így a szabadságharc leveréséről Párizsban értesült; rögtön az emigránsok életét volt kénytelen élni. Haynau rémuralma alatt távollétében sok társával együtt halálra és birtokelkobzásra ítélték.

A főnemesi család már a század elején azzal emelkedett ki, hogy magyar anyanyelvükhöz ragaszkodott (elterjedt volt ugyanis az arisztokrata gyermekek francia, vagy német nyelvű nevelése), de szüleivel és testvéreivel sokszor franciául levelezett – kiváló nyelvtudását így nemcsak diplomata minőségben, hanem később emigránsként is elsősorban francia nyelvterületen vetette latba a magyar ügyért.

1859-ben Párizsban alakította meg a magyar történelem eddigi egyetlen emigráns kormányát, a Magyar Nemzeti Igazgatóságot Klapkával és Kossuthtal, de a nemzetközi helyzet hamar okafogyottá tette a kezdeményezést.

1860 novemberében lenyírt bajusszal és parókában indult útnak Drezdába, hogy szerelmével, Orczy Istvánné Lipthay Auguszta bárónővel találkozzon. Zsebében egy Sir John Harold névre szóló hamis angol útlevél lapult, de a császári kémszervezet már gyanította a pár találkozását, így Teleki kelepcébe került.

Mikor a kérdezősködő drezdai rendőröknek nem volt hajlandó becsületszavát adni, hogy ő John Harold, sőt be is vallotta, hogy valójában gróf Teleki László, letartóztatták.

A nemzetközi felháborodás ellenére Szászország kiadta a foglyot szövetségesének, Ausztriának. Ám 1860-ra Ferenc József már egyezkedni kívánt a magyar politikai elittel, nem egy kivégzéssel borzolni a kedélyeket: Szilveszter napján a császár magához hívatta Telekit, akitől ígéretet kért, hogy nem hagyja el engedély nélkül a monarcha országait, nem tartja a kapcsolatot Ausztria ellenségeivel és távol marad a politizálástól – cserébe szabadulásáért.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Teleki László A Szervita téri Teleki PalotaMadarász József, Teleki kihívójaTeleki László 1861-ben (Barabás Miklós festménye)A rendőrségi nyomozás során készült felvétel
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár