Horogkereszt a Korán felett – muszlimok Hitler szolgálatában II. rész

Amikor a kétségbeesés Hitler karjaiba vezet

Amikor 1941-ben a németek lerohanták Jugoszláviát, még nem kellett foglalkozzanak a muszlimokkal, mivel Bosznia és Hercegovina területei az Ante Pavelic vezette horvát náci bábállam fennhatósága alatt álltak, akik – a zsidókkal, a cigányokkal és az ortodox szerbekkel ellentétben – szövetségesként tekintettek a muszlimokra. A területen azonban idővel egyre hevesebb harcok bontakoztak ki a horvátok, Tito partizánjai és Dragoljub „Draza” Mihajlovics Nagy-Szerbiáért harcoló csetnikjei között, és a muszlimokat mindhárom fél részéről egyre komolyabb támadások érték. Az usztasa alakulatokba besorozott muszlimok hamarosan a szerb megtorló akciók egyik legfőbb célpontjaivá váltak: tízezrével mészárolták le őket, az usztasa hatóságokat pedig nem sokat tettek a mészárlások megakadályozása érdekében. A muszlim vezetők a kétségbeejtő helyzetben Hitlerhez fordultak segítségért. Egy 1942. november 1-jén kibocsátott jegyzékben kifejezték a Führer iránti „szeretetüket és lojalitásukat”, és felajánlották, hogy a tengelyhatalmakkal együtt harcolnak a „judaizmus, a szabadkőművesség, a bolsevizmus és az angol kizsákmányolók” ellen.

Berlinben persze nem utasították vissza az ajánlatot. A magát a délkelet-európai iszlám védelmezőjének beállító Wehrmacht és az SS a háború eszkalálódásával egyre inkább szövetségesként tekintett a helyi muszlimokra. Az SS utasítására 1943 tavaszán a nácibarát jeruzsálemi főmufti Zágrábban, Banja Lukán és Szarajevóban is látogatást tett, ahol vallási vezetőkkel találkozott, és a tengelyhatalmak melletti harcra buzdító beszédeket tartott. Egy szarajevói mecsetben tartott felszólalását a muszlim hallgatóság nem bírta könnyek nélkül végighallgatni. Az elkövetkező hónapokban a németek kiterjedt kampányt folytattak a muszlimok meggyőzése érdekében, és szorosabbra fűzték az iszlám vallási méltóságokkal és intézményekkel folytatott együttműködést. Bár a muszlimok bíztak benne, hogy a németek segítségével idővel megalapíthatják saját államukat, hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a Wehrmacht és az SS nem képes a terület pacifikálására, és a háború vége felé a muszlimokkal szembeni, partizánok és csetnikek által kivitelezett megtorló akciók is elszaporodtak. A háborúban mintegy negyedmillió balkáni muszlim vesztette életét.

1. Amikor a kétségbeesés Hitler karjaiba vezet
2. „Körülmetéltek? Zsidó vagy!"
3. Muszlim romák az SS célkeresztjében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?