Honnan ered az amerikai elnököket rendre fenyegető „impeachment” fogalma?
2018. november 10. 10:21 Múlt-kor
A napjainkban főként az amerikai politikai közbeszédből ismert fogalom, a választott vezetők és más hatalmasságok jogi felelősségre vonásának eszköze („impeachment”) az angolszász jogban egészen a középkorig nyúlik vissza – pontosabban a 14. századig, a Plantagenet-ház uralkodóiig. Az intézkedés kiváltásához az 1370-és és 1380-as években egészen más cselekedetek szükségeltettek: eladni egy várat, vesztegetés elfogadásával zsákmányolt hajókat elengedni, illetve nem megfelelően őrizni a tengert.
Korábban
III. Eduárd király 1327-ben, mindössze 14 évesen kezdte meg uralkodását, melynek során katonai győzelmek sorára vezette Angliát. Élete vége felé azonban udvarát olyannyira átszőtte a korrupció, hogy a probléma kezelését megkísérlő 1376-os parlament egyszerűen a „jó parlament” néven vonult a történelembe. Ez a törvényhozó gyűlés volt a kezdeményezője a történelem első „impeachmentjét”.
Az ember, akivel szemben elindították, William Latimer báró egy olyan politikai klikk tagja volt, amely a király harmadik élő fiához, Genti János lancasteri herceghez állt közel. Latimer mögött hosszú és színes pályafutás állt katonai vezetőként és hivatalnokként – szolgált az ekkor még az angol koronához tartozó Bretagne kormányzójaként, és harcolt a százéves háborúban is.
Az 1370-es években azonban már János herceg mellett egy Richard Lyons nevű kereskedő, valamint a király szeretője, Alice Perrers társaságában töltötte ideje nagy részét – utóbbi állítólag annyira gátlástalan volt, hogy amikor a király meghalt, ujjairól lehúzkodta a gyűrűket. A „jó parlament” vissza akarta szorítani négyük udvar feletti befolyását, ennek érdekében pedig egy olyan, korábban sosem használt eszközhöz nyúlt, amely megengedte, hogy megfossza Latimert különféle hivatalaitól.
Mivel érdemelte ki Latimer ezt az eljárást? Nagyrészt öncélú tetteivel: Bretagne-ban elnyomó módon kormányzott, míg a háború során St. Saveur várát pénzért az ellenségnek adta át, majd hasonló módon pénzt fogadott el elfogott francia hajók elengedéséért. A későbbiekben az általa a korona nevében behajtott büntetéseket egyszerűen zsebre tette, és az is előfordult, hogy olyan kölcsönt fizettetett ki a kincstárral, amelyet valójában fel sem vett. Latimer elvesztette helyét a királyi tanácson, és börtönbe vetették – itt mindössze egy évet töltött, mielőtt III. Eduárd meghalt, János herceg pedig befolyását kihasználva szabadon engedtette.
A Latimerrel szembeni eljárás hasonlók egész sorát eredményezte a 14. és 15. századi angol udvarban. 1376 és 1450 között legalább tíz dokumentált „impeachment” fordult elő, többségük azonban nem gyűjtötte össze írásban a vádpontokat – vagy legalábbis ezek nem maradtak fenn. Egy alkalommal azonban, az 1386-os „csodálatos parlament” által eljárás alá helyezett Michael de la Pole követelte, hogy foglalják írásba az ellene felhozott vádakat.
De la Pole-t többek között azzal vádolták, áron alul vásárolt királyi földeket, nem a kijelölt célokra költötte az adófizetők pénzét, és nem őrizte megfelelően a tengert, ami feladata lett volna, Ezeken túl olyan alkalmakkor részesített kegyelemben gyilkosokat, amikor nem volt erre felhatalmazása, egy esetben pedig nem fizette ki az ellenség által követelt 1000 márkát a flandriai Ghent városáért, amely ezáltal elveszett. A királyt, II. Richárdot a beszámolók szerint igencsak felzaklatták a de la Pole tetteiről szóló hírek. „Jaj, jaj, nézd, Michael, mit tettél!” – mondta a leírások szerint. De la Pole-t végül árulással vádolták meg, és Franciaországban, száműzetésben élte le élete hátralevő részét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap