Hogyan szorította ki Sztálin a hatalomból Trockijt?
2018. december 6. 11:30 Múlt-kor
Korábban
Eltitkolt végrendelet
Lenint 1922 májusában, majd decemberben szélütés érte. Sztálin ezt kihasználva jelentős kádercseréket hajtott végre, és intézkedéseinek köszönhetően létrejött egy utasításait feltétel nélkül, engedelmesen követő pártapparátus.
A gyengélkedő Lenin még 1922 decemberében megfogalmazott egy – végrendeleteként is értelmezhető – levelet a pártkongresszusnak. „Sztálin elvtárs főtitkárként mérhetetlen hatalmat összpontosított a kezében, és nem vagyok biztos benne, hogy mindig kellő körültekintéssel fog tudni élni ezzel a hatalommal” – áll a levélben. A feljegyzéshez 1923 januárjában egy kiegészítést is fűzött: „(…) azt javaslom az elvtársaknak, fontolják meg Sztálin leváltásának lehetőségét, és helyére más személy kinevezését.”
Lenin 1923. február végén-március elején megtudta, hogy Sztálin a feleségét is leteremtette egy alkalommal. Válaszul levelet írt a főtitkárnak, amelyben figyelmeztette, hogy minden kapcsolatot megszakít vele. Sztálin iránti bizalma teljesen megingott.
A bolsevik vezér 1923. március 10-én újabb szélütést kapott, és a titkosrendőrségi jelentéseknek köszönhetően Sztálin tudta, hogy Lenin halála csak idő kérdése. 1924. január 24-én, Lenin halálának napján Trockij a Kaukázusban pihent, betegségéből lábadozott. Sztálin – egészségi állapotára való hivatkozással – lebeszélte arról, hogy részt vegyen a temetésen. Amíg Lenint végső nyugalomra helyezték, Trockij a grúziai Szuhumi nevű fürdőhelyen élvezte a napsütést. Sztálin mindeközben megkezdte az egykori vezér személye körüli kultusz kiépítését. Petrográdot Leningrádnak nevezték át, sok városban Lenin-emlékművet állítottak, holttestét pedig bebalzsamoztatták, és egy mauzóleumban helyezték el. A bolsevik vezért szentnek kijáró tisztelet övezte, amely alkalmasnak bizonyult a vallásos paraszti tömegek spirituális szükségleteinek kielégítésére.
Trockij csak 1924 májusában, a XIII. pártkongresszusra tért vissza Moszkvába. Sztálint hidegzuhanyként érte, amikor az egyes delegációk előtt felolvasták Lenin végrendeletét. A küldöttek többsége azonban jobban félt a becsvágyó Trockijtól, mint a halk szavú grúztól. A kongresszus így kézfeltartással megszavazta, hogy a főtitkárt meghagyják hivatalában, és a „végrendeletet” ne olvassák fel az egész pártkongresszus előtt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére 12:20
- 12:20
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap