2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hódharapás által fertőzhetett 5000 évvel ezelőtt a pestis egy korai változata a Baltikumban

2021. július 7. 09:21 Múlt-kor

Tudósok a múlt héten fedezték fel a legkorábbi ismert pestisvariánst egy 5000 évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető ember csontmaradványaiban. A lenyűgöző felfedezés mintegy 2000 évvel korábbra datálja a Yersinia pestis nevű baktérium feltűnését – mondta el a vonatkozó tanulmány vezető szerzője, Ben Krause-Kyora, a Kieli Egyetem biokémikusa és régésze. Hozzátette: ez a dátum már nem állhat nagyon messze a baktérium kifejlődésének időpontjától sem.

Korai variáns

A kutatócsoport eredményei június 29-én jelentek meg a Cell Reports című tudományos folyóiratban.

Az RV 2039 jelöléssel ellátott személy egy 20 és 30 év közötti férfi volt, egyike négy elhunytnak, akiknek maradványait a mai Lettország területén, a Balti-tenger közelében tárták fel. A férfi fogaiból és csontjaiból vett minták alapján az itt eltemetettek közül egyedül ő volt fertőzött.

A kutatók a mintákból génszekvenálás segítségével rekonstruálták a több évezreddel ezelőtti baktériumváltozat teljes genomját. Ez alapján úgy gondolják, a baktérium egy körülbelül 7000 évvel ezelőtt megjelent törzs tagja volt, ez nem sokkal azután alakult ki, hogy a Yersinia pestis faj végleg elkülönült a Yersinia pseudotuberculosis nevű elődjétől.

A laboratóriumi elemzés arra is rávilágított, hogy a halálos kórokozó kulcsfontosságú génjeinek nagy része az 5000 évvel ezelőtti fejlődési stádiumban már megvolt. „Ami igazán meglepő, az az, hogy már ebben a korai törzsben látjuk többé-kevésbé a Yersinia pestis teljes génkészletét, és csupán néhány gén hiányzik. De akár egy kicsiny eltérés a génösszetételben is óriási hatással lehet a fertőzőképességre” – mondta el Krause-Kyora.

A baktérium ma is ismert variánsai azonban rendelkeznek egy olyan fontos tulajdonsággal, amellyel az újonnan felfedezett ősi törzs nem: egy olyan génnel, amely lehetővé teszi egyebek mellett a bolhák általi terjedésüket. Ez az adaptáció óriási mértékben megnövelte a betegség képességét az emberek megfertőzésére.

Az emberi testbe kerülve a baktérium a nyirokcsomókban szaporodik tovább, előidézve a fájdalmas, gennyes keléseket, azaz bubókat, amelyekről a bubópestis a nevét kapta. A bolhákra való „átállás” azonban egyúttal azt is jelentette, hogy a baktérium számára célszerűvé vált az emberi gazdatest elpusztítása – ez ugyanis arra sarkallja az ugráló élősködőket, hogy új „otthont” keressenek. A kutatók szerint könnyen lehet, hogy e mutáció egyúttal a pestis halálosabbá válását is előidézte.

Mivel a most felfedezett ősi variáns még nem volt képes a bolhák által terjedni, Krause-Kyora és kollégái úgy gondolják, a baktérium feltehetően egy rágcsáló harapása által kerülhetett a férfi véráramába. A legvalószínűbb „gyanúsított” a hód, amely nem csupán ismert hordozója volt az elődbaktérium Yersinia pseudotuberculosisnak, de nagy számú maradványát is megtalálták a temetkezési hely közelében.

A véráramba kerülve a későbbi pandémiákat okozó variánsokhoz képest ez az ősi baktérium igen lassan végezhetett a vadászó-gyűjtögető férfival: feltehetően lassan szaporodva halmozódott fel vérkeringésében egészen addig, amíg a szervek működését nem kezdte el akadályozni, ezzel idézve elő a halált.

A bolhák által terjesztett pestis három hatalmas pandémiát is okozott, amelyek az emberiség történetének leghalálosabb biológiai eseményei közé tartoznak. Az első, az úgynevezett justinianusi pestis Kr. u. 542 és 750 között pusztított a Földközi-tenger térségében, és akár 40%-os csökkenést is előidézhetett az itteni lakosság számában.

A második – egyben leghírhedtebb – nagy pestisjárvány a történelemben a 14. századi európai Fekete Halál volt, amely a becslések szerint mintegy 25 millió emberrel végzett – ez a kontinens korabeli lakosságának 33-50%-át jelenthette. A harmadik, Európában kevésbé ismert pandémiát 1855-től kezdődően okozta a baktérium: a járvány a kínai Jünnan tartományból kiindulva csak Kína és India területén 12 millió ember halálát okozta, de a térség más országaira is átterjedt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A franciaországi Tournai lakosai pestises halottaikat temetik el, 1353 k.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár