Hitler legmegbízhatóbbnak tartott tábornoka sem volt hajlandó felrobbantani Párizst 1944-ben
2021. augusztus 23. 17:26 Múlt-kor
Korábban
Az Overlord közeledése
A németek gondtalan kikapcsolódásának 1944. június 6-án szakadt vége, amikor szövetséges csapatok a világtörténelem legnagyobb tengeri invázióját hajtották végre Normandia partjainál. A hídfőállás kialakítása után Franciaország felszabadítása szinte már csak idő kérdése volt.
Kevésbé ismert tény azonban, hogy az expedíciós erő főparancsnoka, Dwight Eisenhower tábornok tervében a francia főváros egyáltalán nem élvezett elsőbbséget: célja Németország mielőbbi legyőzése volt, maga Párizs pedig jelentős kitérőt és a Nagy-Britanniából átszállított üzemanyag, élelmiszer és más utánpótlás jelentős mennyiségének felhasználását jelentette volna.
Eisenhower parancsnoksága alá tartoztak nem csupán a brit erők Bernard Montgomery alatt, de de Gaulle 2. szabad francia páncéloshadosztálya is. De Gaulle tisztában volt vele, hogy Párizsban a megszállók elleni összehangolt felkelésre bírható ellenállók nagy része a kommunisták sorait erősíti, és ha jelentős részben nekik lesz köszönhető Párizs felszabadítása, akkor a háború után saját politikai pozíciója válna ingataggá – a szóba jöhető forgatókönyvek közt a polgárháború sem volt kizárható. De Gaulle elsődleges célja tehát az volt, hogy saját csapataival, illetve a hozzá hű ellenállókkal űzze ki a németeket Párizsból.
Eközben a megszállók oldalán is változások történtek. Ahogy a szövetségesek egyre beljebb hatoltak Franciaország területére, Adolf Hitler is felismerte, hogy hamarosan elveszítheti Párizst. A francia főváros az első világháború nyugati frontját megjárt német vezér legféltettebb hódítása volt – kétmillió honfitársa áldozta életét 1914 és 1918 között a Franciaország elleni háborúban, ő maga pedig 1940-ben egymillió német halottra is felkészült, mire csapatai elfoglalják Párizst (végül összesen 27 000 német katona esettel a rövid hadművelet során). Hitler elhatározta: ha nem tudja megtartani Párizst, inkább elpusztítja, semmint hogy átengedje a szövetségeseknek.
Olyannyira komolyan gondolta e tervet, hogy új parancsnokot nevezett ki a Párizst megszálló csapatok élére: a keleti fronton már bizonyított, rendíthetetlenül engedelmes Dietrich von Choltitzot. A hagyományos porosz katonacsaládból származó tiszt azon kevesek közé tartozott, akiket Hitler az ellene elkövetett július 20-i merénylet után is megbízhatónak tartott, így soron kívül léptették elő vezérőrnaggyá.
Hitler egy személyes találkozón azzal a feladattal bízta meg, hogy ha Párizs helyzete tarthatatlanná válik, tegye a földdel egyenlővé a várost. A háború után írt könyvében Choltitz azt állítja, már Hitler főhadiszállásáról távozva is elgondolkodott azon, életében először meg fog-e szegni egy parancsot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap