2020. tavasz: Halálos tudomány

Hidegháborús atombombatesztek hatásai révén állapították meg a cetcápák korát

2020. április 7. 13:02 MTI

A hidegháború idején végzett atombomba-kísérletek adatai segítik a kutatókat a hosszú életű cetcápák korának meghatározásában. Az 1940-es évek végén számos ország, köztük az Egyesült Államok, a Szovjetunió,  Nagy-Britannia, Franciaország és Kína is végzett atombomba-kísérleteket különböző helyszíneken. A robbantások egyik mellékhatásaként megduplázódott egy atomtípus, a szén 14-es tömegszámú radioaktív izotópjának jelenléte a légkörben. A bolygó minden egyes élőlénye magába szívta ezt a plusz szénizotópot, és a folyamat ma is fennáll.

Cetcápa

A világ legnagyobb halának számító cetcápák lassan mozgó, tanulékony állatok, amelyek elsősorban a trópusi vizekben élnek. Hosszú életűek, a kutatóknak azonban problémát okoz a veszélyeztetett állatok életkorának megállapítása.

Eddig a tudósok az elhullott állatok csigolyáiban található, jól kivehető gyűrűket próbálták megszámolni, amelyek a fák évgyűrűihez hasonlatosan folyamatosan gyarapodnak. De nem biztosak abban, milyen gyakran és mikor formálódnak új gyűrűk. Egyesek szerint évente egy, mások szerint félévente egy formálódik.

A kutatók most úgy tűnik, sokkal pontosabb módszert találtak a cetcápák korának meghatározásához - olvasható a BBC hírportálján.

Az 1940-es évek végén számos ország, köztük az Egyesült Államok, a Szovjetunió,  Nagy-Britannia, Franciaország és Kína is végzett atombomba-kísérleteket különböző helyszíneken. A robbantások egyik mellékhatásaként megduplázódott egy atomtípus, a szén 14-es tömegszámú radioaktív izotópjának jelenléte a légkörben.

A bolygó minden egyes élőlénye magába szívta ezt a plusz szénizotópot, és a folyamat ma is fennáll. Mivel a kutatók ismerik az izotóp bomlásának sebességét, ez egy fontos eszköz a kormeghatározásban. Minél idősebb egy élőlény, annál több 14-es szénizotóp található a szervezetében: ez azt jelenti, hogy a tudósok rendelkezésére áll egy időmarker a csigolyákban.

Mark Meekan, a Perth-ben lévő Ausztrál Tengerkutató Intézet munkatársa kollégáival hozzájutott két régen elpusztult cetcápához, amelyeket Pakisztánban és Tajvanon őriztek. Eredményeiket a Frontiers in Marine Science című tudományos folyóiratban mutatták be.

Vizsgálatuk eredményeként megállapították, hogy ezek az élőlények hihetetlenül hosszú életet élnek. A maximális élethosszuk akár 100-150 év is lehet. "Ennek jelentős következményei vannak a fajra nézve. Arra utal, hogy fokozottan veszélyezteti őket a túlhalászat" - mondta el Meekan.

Hozzátette, eredményeik magyarázatul szolgálnak arra, miért csökkent jelentősen a cetcápák száma például Thaiföldön és Tajvanon, ahol halászatot folytatnak. "Egyszerűen nem arra teremtődtek, hogy az emberek kizsákmányolják őket" - mondta Meekan.

A kutatók remélik, az új információ segítheti a cetcápák védelmét. Az egyedek korának pontos meghatározása révén pontosabb iránymutatás adható arra, mennyire érzi jól magát egy adott populáció és milyen mértékű halászat engedélyezhető a környezetükben.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 370 ft 5 085 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!