Hét történelmi tévhit, amelyet mára eloszlatott a tudomány
2018. augusztus 10. 13:51 Múlt-kor
Korábban
Medici Katalin veszedelmes méregkeverő volt
Már a 18. században is, de főként a 19-20. századi művekben – a korabeli ellenséges legendák alapján – jelenik meg Katalin, mint machiavellista szörnyeteg és méregkeverő boszorkány, akinek átkos politikai tevékenységének csúcspontja a Szent Bertalan éjszakai mészárlás (1572) volt.
Az asszony a francia vallásháborúk időszakában a különböző felekezetek kibékítésén fáradozott, s ennek érdekében valóban szerepeket kellett játszania, azonban ritkán folyamodott erőszakhoz. Katalin négy trónváltozást és számtalan szerencsétlenséget ért meg. Franciaország legnagyobb családjai hányódtak ide-oda a katolikusok és hugenották közti harcokban, egyedül ő tartotta meg változatlanul a maga helyét és a Valois-házat a trónon. Vezető szerepet játszott abban, hogy a 16. század utolsó négy évtizedének nyolc polgárháborúja nem erodálta a Francia Királyság erejét és megszerzett hatalmát.
A csúnyácska, de igen művelt Katalin férje, II. Henrik francia király halála után gyermekei mellett régensi szerepet töltött be, majd tanácsadójuk maradt. A béke megőrzése érdekében házasságkötéseket, politikai gyűléseket, de ha kellett merényleteket is felhasznált. A francia-spanyol háború kitörésének megakadályozása érdekében valóban elrendelte Coligny admirális megöletését, de nem sikerült tökéletesen kivitelezni azt: ebből a bakiból kerekedett a Szent Bertalan éjszakai mészárlás, amely teljesen kicsúszott a kormányzat irányítása alól, s országszerte 10 ezer hugenotta halálát okozta.
Azonban józan gondolkodású kortársai mind nagyra becsülték az asszonyt. Halála után IV. Henrik nem engedte, hogy anyósát szidalmazzák a jelenlétében. Temetésén a nép állítólag ezt suttogta: „Nincs már anyakirálynénk, aki békét teremthetne.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap