Az ágyú szája előtt vagy az elefánt talpa alatt – hét kegyetlen kivégzés a múltból
2020. március 31. 10:50 Kulcsár Ádám
Korábban
Az ágyú szája előtt
Egy, főként Ázsiában elterjedt kivégzési módot alkalmazva az elítéltet háttal kötözték az ágyú nyílása elé, kezeit pedig a kerék küllőihez rögzítették. Amikor a fegyver elsült, a szemtanúk beszámolói szerint a kivégzett személy feje akár 10 méterre is elrepült, a karok és a lábak pedig oldalirányba távoztak.
A kíméletlen kivégzési módszert a XVI. századtól egészen a XX. századig alkalmazták. Valószínűleg a portugál gyarmatosítók „találták fel”, s először 1509-ben Ceylonon, majd 1656-ban a sziget fővárosa, Colombo ostromakor használták: amikor az éhező lakosok kannibalizmusra adták a fejüket, ezzel a véres módszerrel akarták elrettenteni őket az embertelen szokástól.
Később, a XVI–XVII. század folyamán Mozambikban, Indiában és Brazíliában is elterjesztették a módszert. A következő században leginkább Indiában alkalmazták, ahol a szubkontinensen birodalmat építő mogulok büntették így az elfogott lázadókat. A gyarmatosító britek alkalmazkodtak az ázsiai szokásokhoz, s a brutális eljárást a szipolylázadásban részt vevő indiai katonák kivégzésekor újfent alkalmazták.
A feljegyzések szerint ezt a fajta kivégzési módszert 1857 májusa és szeptembere között legalább negyvennégyszer vetették be. Szemtanúk leírása alapján tudható, hogy egy-egy alkalommal valóságos vérfürdő kerekedett a kivégzésből, amely során még a bámészkodók sem voltak biztonságban. A lövegeket csak ritkán töltötték meg a drága ágyúgolyóval, néha vaktöltényt, gyakran pedig kartácsot használtak – utóbbi számtalanszor megsebesítette a nézőket is, akiknek a végtagjait aztán amputálni kellett. A kivégzések idején dögevő madarak keringtek a levegőben, és bizarr módon elkapták a levegőbe kerülő húscafatokat, máskor pedig kóbor kutyák falatoztak a véres helyszínen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.