Hét híres történelmi személy, aki megérte a századik születésnapját
2017. március 18. 09:07
Korábban
Holtversenyben Tellerrel – egy emigráns magyar fizikus az MIT kutatói közt
Az 1907-es születésű Tisza László már fiatal korában nagy tehetséget mutatott a matematika területén. Utolsó gimnáziumi évében, 1925-ben holtversenyben első helyen végzett a nívós Eötvös versenyen, a díjon pedig a később a „hidrogénbomba atyjaként” híressé váló Teller Edével és Fuchs Rudolffal osztozott. A budapesti tudományegyetem matematika szakán kezdte meg egyetemi tanulmányait, bár először nem tartotta magát alkalmasnak arra, hogy tudományos pályára lépjen. Úgy vélte nincs meg benne a szükséges kreativitás, mivel kortársaival ellentétben képtelen volt újabb és újabb matematikai problémákat kidolgozni.
Sokáig arra készült, hogy édesapja könyvkereskedését veszi majd át, ezért 1927-ben a németországi Bonnba, majd Göttingenbe utazott, hogy ott szerezzen szakmai tapasztalatot. Zsidó származása miatt azonban a helyi könyvesboltok nem akarták alkalmazni, így mintegy jobb híján tért vissza az egyetemek világába. Göttingenben, majd 1930-ban Teller hívására Lipcsében tanult fizikát, ahol az infravörös molekuláris spektrum tulajdonságaival kezdett foglalkozni. Hazatérése után Ortvay Rudolf témavezetésével szerzett doktori fokozatot.
Pályafutását azonban egy kellemetlen epizód majdnem derékba törte. Bár fiatal korában a Tanácsköztársaság emléke miatt határozott antikommunistaként határozta meg önmagát, németországi tartózkodása során mégis közel került a szocialista eszmékhez. Magyarországon kisebb feladatokat teljesített az illegalitásban működő Kommunista Pártnak, így például kéziratokat szállított a szerzőtől a gépíró számára. Egy ilyen alkalommal, mindössze két hónappal a doktori fokozat megszerzését követően, lebukott és 14 hónap börtönbüntetésre ítélték. A tudományos életbe barátai, Teller Ede és Szilárd Leó segítségével tudott visszatérni szabadulása után. Előbb Harkovban, majd Párizsban dolgozott termodinamikával és kvantummechanikával. Igazán nagy hírnevet 1938-ban szerzett a szuperfolyékonyság területén kidolgozott elmélete révén. A náci Németország 1940-es franciaországi bevonulása miatt az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Massachusetts állambeli híres műszaki egyetem, az MIT professzora lett. 1974-ben vonult nyugdíjba, de a kutatást idős korában is folytatta. 2009 áprilisában, 101 évesen hunyt el amerikai otthonában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap
- Minden korszakában népszerű volt a virágokkal övezett Városliget tegnap