Hátborzongató emberrabló programot folytatott Japánban az észak-koreai rezsim
2021. január 12. 18:05 Múlt-kor
Korábban
A rémálomszerű történet kirobbanása Japánban
Az 1980-as évek folyamán egyes elraboltak családjai leveleket is kaptak, amelyeken szeretteik aláírása szerepelt. Ezek legtöbbször az időjárásról, vagy nagy léptékű ipari beruházásokról szóló banális leírások voltak, mindazonáltal a családok reménykedtek, hogy a levelek valódiak, és szerveződni is kezdtek, hogy arra kérjék a japán kormányt, valahogyan segítsen elrabolt szeretteiken.
Végül egy 1995-ben megjelent televíziós dokumentumfilmben megnevezték a férfit, akiből az ügy fő gyanúsítottja lett: egy Szin Gvangszu nevű észak-koreai kémet. A dokumentumfilm kimerítő részletességgel számolt be azok eltűnéséről, akik kapcsolatba kerültek vele, és a hátrahagyott családok szenvedéséről.
Az elraboltak Észak-Koreában született gyermekeinek hazatérése 2004-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)
Ekkoriban Észak-Korea éppen történelme legnagyobb éhínségével küzdött, amelyet a gazdaság elképesztően rossz irányítása és az ország legnagyobb gazdasági partnere, a Szovjetunió összeomlása okozott. Az apja halála után a hatalmat 1994-ben átvevő Kim Dzsongil készen állt engedményeket tenni Japán felé az élelmiszersegélyért cserébe.
Kim szerencséjére Koizumi Dzsunicsiró japán miniszterelnök lelkesen kereste az alkalmat, hogy bizonyítsa, Japán több, mint az Észak-Korea által ellenségnek tekintett Egyesült Államok egyszerű protektorátusa. Egy sor összetett diplomáciai manőver végén létrejött a találkozó a két vezető között, amelynek első számú napirendi pontját az elrabolt japán állampolgárok jelentették.
A bal oldali fotón állítólag az immár felnőtt Jokota Megumi látható, jobbra egy még Japánban készült fotó
Koizumi és Kim 2002 szeptemberében találkoztak Phenjanban, ahol Kim korábban soha nem látott bocsánatkérést adott elő, és beleegyezett öt áldozat visszaszolgáltatásába. Azt állította, további hatan már meghaltak. Köztük volt Jokota Megumi is, akinek hivatalos halálokaként az öngyilkosságot adták meg – mindezt annak ellenére, hogy szülei kitartottak amellett, hogy nemrégiben készült képeket is láttak róla.
Két évvel később az elrabolt japánok öt, Észak-Koreában született gyermekét is átengedték Japánba. Habár a politikai vezetők elégedettek voltak az eredménnyel, számos család nem volt meggyőződve arról, hogy Kim Dzsongil igazat mondott. Emellett egy nyugtalanító kérdés továbbra is megoldatlan volt: akár 800 eltűnt japán állampolgár is válhatott Szin Gvangszu és társai áldozatává.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Lány lehetett „a Gran Dolina-i fiú”, akit kannibálok öltek meg 800 000 éve tegnap
- Szeleczky Zita emigrációban is küldetésének tekintette a magyarságtudat megőrzését tegnap
- Hivatala méltósága és a francia király követelései között egyensúlyozott V. Kelemen pápa, az első „avignoni fogoly” tegnap
- A Habsburgok hívéből lett Magyarország fejedelme Bocskai István tegnap
- Rekordösszegért cserélhet gazdát a római mítoszt feldolgozó kínai festmény tegnap
- A 16. századtól napjainkig tartó időszakot öleli fel a BÁV hó végi grafikai árverése tegnap
- Leomlott az erdélyi Tacs 18. századi református templomának tornya tegnap
- Hét mitológiai szörny, amelyektől a régmúlt korok népei rettegtek tegnap
