2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Hátborzongató emberrabló programot folytatott Japánban az észak-koreai rezsim

2021. január 12. 18:05 Múlt-kor

A rémálomszerű történet kirobbanása Japánban

Az 1980-as évek folyamán egyes elraboltak családjai leveleket is kaptak, amelyeken szeretteik aláírása szerepelt. Ezek legtöbbször az időjárásról, vagy nagy léptékű ipari beruházásokról szóló banális leírások voltak, mindazonáltal a családok reménykedtek, hogy a levelek valódiak, és szerveződni is kezdtek, hogy arra kérjék a japán kormányt, valahogyan segítsen elrabolt szeretteiken.

Végül egy 1995-ben megjelent televíziós dokumentumfilmben megnevezték a férfit, akiből az ügy fő gyanúsítottja lett: egy Szin Gvangszu nevű észak-koreai kémet. A dokumentumfilm kimerítő részletességgel számolt be azok eltűnéséről, akik kapcsolatba kerültek vele, és a hátrahagyott családok szenvedéséről.

Ekkoriban Észak-Korea éppen történelme legnagyobb éhínségével küzdött, amelyet a gazdaság elképesztően rossz irányítása és az ország legnagyobb gazdasági partnere, a Szovjetunió összeomlása okozott. Az apja halála után a hatalmat 1994-ben átvevő Kim Dzsongil készen állt engedményeket tenni Japán felé az élelmiszersegélyért cserébe.

Kim szerencséjére Koizumi Dzsunicsiró japán miniszterelnök lelkesen kereste az alkalmat, hogy bizonyítsa, Japán több, mint az Észak-Korea által ellenségnek tekintett Egyesült Államok egyszerű protektorátusa. Egy sor összetett diplomáciai manőver végén létrejött a találkozó a két vezető között, amelynek első számú napirendi pontját az elrabolt japán állampolgárok jelentették.

Koizumi és Kim 2002 szeptemberében találkoztak Phenjanban, ahol Kim korábban soha nem látott bocsánatkérést adott elő, és beleegyezett öt áldozat visszaszolgáltatásába. Azt állította, további hatan már meghaltak. Köztük volt Jokota Megumi is, akinek hivatalos halálokaként az öngyilkosságot adták meg – mindezt annak ellenére, hogy szülei kitartottak amellett, hogy nemrégiben készült képeket is láttak róla.

Két évvel később az elrabolt japánok öt, Észak-Koreában született gyermekét is átengedték Japánba. Habár a politikai vezetők elégedettek voltak az eredménnyel, számos család nem volt meggyőződve arról, hogy Kim Dzsongil igazat mondott. Emellett egy nyugtalanító kérdés továbbra is megoldatlan volt: akár 800 eltűnt japán állampolgár is válhatott Szin Gvangszu és társai áldozatává.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Az elraboltak Észak-Koreában született gyermekeinek hazatérése 2004-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)Jokota Megumi édesanyja, Jokota Szakie (j2) és egy észak-koreai disszidens család tagjai George W. Bush amerikai elnökkel a washingtoni Fehér Házban, 2006. (kép forrása: Wikimedia Commons)A bal oldali fotón állítólag az immár felnőtt Jokota Megumi látható, jobbra egy még Japánban készült fotóÉszak-koreai halászhajó (kép forrása: Wikimedia Commons)Kim Dzsongil (bsz) egy oroszországi látogatáson, 2011. (kép forrása: Wikimedia Commons)Kim Ir Szen 1950-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár