Hátborzongató emberrabló programot folytatott Japánban az észak-koreai rezsim
2021. január 12. 18:05 Múlt-kor
Korábban
Emberrablások a Koreai-félszigeten túl
1970-ben az észak-koreai emberrablások fókuszába Japán került, miután a Vörös Hadsereg Frakció nevű japán terrorszervezet (amely nem tévesztendő össze az azonos nevű nyugatnémet terrorszervezettel) március 31-én eltérítette a Japan Airlines 351-es járatát, és Phenjanba repült, menedékjogot kérve az észak-koreai rezsimtől. Szándékuk az Észak-Koreába disszidálással az volt, hogy az ott kapott katonai kiképzés után Japánba hazatérve kommunista forradalmat robbantsanak ki.
Miután az egyik gépeltérítő barátnőjének szintén sikerült Phenjanba jutnia, a többi fiatal férfi szintén japán feleséget követelt magának. Az észak-koreai titkosszolgálat vezetője eddigre már Kim Ir Szen fia és későbbi utóda, Kim Dzsongil volt, aki a kérést meghallgatva ügynököket küldött Japánba, hogy megfelelő jelölteket „toborozzanak” – akár erőszakkal is.
Kim Dzsongil (bsz) egy oroszországi látogatáson, 2011. (kép forrása: Wikimedia Commons)
Japán egyébként is kívánatos célpont volt az észak-koreai titkosszolgálat számára. Egyfelől viszonylag közel található, mintegy 1000 kilométerre az Észak-Korea keleti partján fekvő Vonszan kikötővárostól.
Emellett úgy gondolták, a japán nyelv hasznos lehet Kim Ir Szen ideológiája, a dzsucse („uralom önerőből”) kelet-ázsiai terjesztése szempontjából. Ráadásul ekkoriban a japán útlevél szinte a világ minden országába lehetővé tette a vízummentes belépést, ami a kémek számára felbecsülhetetlen értékű eszközzé tette.
Mindeközben a japán vezetés mit sem sejtett arról, hogy állampolgárai egy idegen ország titkosszolgálatának elsődleges célpontjaivá váltak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Miben különböztek a középkori vérfarkasok a maiaktól?
- Pikáns középkori vers „cenzúrázott” töredéke került elő Angliában
- Lány lehetett „a Gran Dolina-i fiú”, akit kannibálok öltek meg 800 000 éve tegnap
- Szeleczky Zita emigrációban is küldetésének tekintette a magyarságtudat megőrzését tegnap
- Hivatala méltósága és a francia király követelései között egyensúlyozott V. Kelemen pápa, az első „avignoni fogoly” tegnap
- A Habsburgok hívéből lett Magyarország fejedelme Bocskai István tegnap
- Rekordösszegért cserélhet gazdát a római mítoszt feldolgozó kínai festmény tegnap
- A 16. századtól napjainkig tartó időszakot öleli fel a BÁV hó végi grafikai árverése tegnap
- Leomlott az erdélyi Tacs 18. századi református templomának tornya tegnap
- Hét mitológiai szörny, amelyektől a régmúlt korok népei rettegtek tegnap