2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Halálugrás az égő épületből – a Párisi Áruház katasztrófája

2022. augusztus 24. 08:50 MTI

119 éve, 1903. augusztus 24-én tűz pusztította el a budapesti Párisi Áruházat, a magyar kereskedelem egyik legsúlyosabb katasztrófájában tizenkét ember lelte halálát. A lángba borult üzletben mintegy 150 alkalmazott volt, akik még ki tudtak menekülni az utcára, bár néhányan égési sebeket szenvedtek. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy az épületben lakók többsége nyaralt vagy távol volt. Az emeleteken így is több tucatnyian rekedtek, s mire ők menekülni próbáltak volna, a tűz már elállta az egyetlen, alig két méter széles lefelé vezető utat.

Divatcsarnok
A Párisi Áruház örökségét a Divatcsarnok vitte tovább (kép forrása: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei)

A Kerepesi (ma ezen a szakaszon Rákóczi) út és a Klauzál utca sarkán álló hatalmas sarokházat 1892-ben építették, s a pincétől a második emeletig Goldberger Sámuel Gottlieb óbudai textilgyáros vette bérbe, de az épületben magánlakások is voltak.

A fellengzősen Párisi Áruházra keresztelt üzlet hatalmas szatócsbolthoz, bazárhoz hasonlított: papírárú mellett ugyanúgy lehetett vásárolni textilt, edényt, szerszámot, vasárut, ágyat, pipereszert vagy órát is.

Goldberger üzleti filozófiája egyszerű volt: sok kicsi sokra megy – azaz áruit nagy tömegben olcsón vette, majd néhány fillér haszonnal adta tovább. A vevőcsalogatást szolgálták a gyakori árleszállítási akciók, és az is, hogy Goldberger számtalan árucikket kerek árral kínált.

A szűk helyen szinte minden áruval volt tele a mennyezetig érő polcokon, a segédek csak létrák segítségével boldogultak. A kiszolgálás példás volt, a mindig szolgálatkész személyzet a leglehetetlenebb kívánságot is igyekezett teljesíteni, így az áruház néhány hónap leforgása alatt népszerű lett a fővárosi közönség körében.

Goldberger a sikeren felbuzdulva kibérelte a szomszédos házak egy részét is, azok falát áttörte és ott is boltot rendezett be, a vásár még az üvegtetővel ellátott udvaron is folyt. A századfordulóra bevezették a csomagküldő szolgálatot, hogy valamelyest csökkentsék az eladókra nehezedő nyomást, de az akció még tovább lendítette a forgalmat.

A biztonságot azonban elhanyagolták, így következhetett be a katasztrófa. 1903. augusztus 24-én este hét órakor a kirakat kivilágítására szolgáló készülék bekapcsolásakor rövidzárlat keletkezett és tűz támadt. A lángba borult üzletben mintegy 150 alkalmazott volt, akik még ki tudtak menekülni az utcára, bár néhányan égési sebeket szenvedtek.

Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy az épületben lakók többsége nyaralt vagy távol volt. Az emeleteken így is több tucatnyian rekedtek, s mire ők menekülni próbáltak volna, a tűz már elállta az egyetlen, alig két méter széles lefelé vezető utat.

Az emberek egyre feljebb és feljebb szorultak, de végül már a tető is égett a fejük fölött, és a tűz lefelé is terjedni kezdett. Ők végül a harmadik és negyedik emeletről a tűzoltók által tartott ponyvákba ugráltak le (ilyen jellegű mentőakciót Magyarországon először hajtottak végre), de többen elvétették az ugrást és halálra zúzták magukat a kövezeten – köztük volt az egyik tulajdonos, Goldberger Henrik felesége is. A mentést nehezítette a gyorsan összegyűlt hatalmas tömeg és az is, hogy a tűzoltóság még soha nem oltott áruházi tüzet.

A tűzvész 12 áldozatot követelt, közülük csak egy volt az áruház alkalmazottja, a többiek a ház lakói közül kerültek ki. A Rókus Kórházba szállított sebesülteket másnap maga I. Ferenc József király is meglátogatta, s 5300 koronát küldött a hozzátartozóknak, akiknek a javára gyűjtés is indult.

Goldberger hamar talpra állt, s jóllehet a szerencsétlenségben az árukészlet nagy része megsemmisült, az áruházat az Andrássy út 39. szám alatt, a korábbi Terézvárosi Kaszinó épületében keltette új életre.

Az 1911. március 3-i megnyitás szenzáció volt, a Népszava például így lelkendezett Budapest első világvárosi áruházáról: „A monumentális palota úgy díszlik az Andrássy út elején a többi épület sorában, mint egy büszke dáma nyakán az ékszer”. Ebben a szecessziós stílusú épületben alkalmazták először a Rákóczi úti áruház leégése után kidolgozott szigorú tűzvédelmi szabályokat.

Az épület viszonylag épségben vészelte át Budapest ostromát, ezután államosították, de egy évtizedig csak könyvraktárnak használták. 1957-ban nyitották meg újra Divatcsarnok néven és 1967-ben nyilvánították műemlékké.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Zsúfolásig árukkal, 1957 (kép forrása: Fortepan/ Bauer Sándor)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár