Halálig szülőföldjére vágyott vissza Geronimo, az apacs gyógyító
2022. március 8. 15:05 Múlt-kor
Korábban
Az első tragédia
1851 nyarán minden megváltozott Geronimo életében. Bedonkohe csoportjával a Chihuahua északnyugati részén található Janos városa (apacs nevén: Kasz-ki-je) mellett táboroztak le.
Míg a férfiak többsége napközben bement a városba kereskedni, családjaik néhány férfi őrszemmel a táborban maradtak.
Egy este azonban amikor Geronimo és a többi férfi visszatért, a tábort feldúlva találták: az őrszemeket és számos nőt és gyermeket is megöltek, köztük Geronimo édesanyját, feleségét, és három kis gyermeküket.
Mint kiderült, a szomszédos Sonora államból követte őket egy mexikói katonai alakulat egy bizonyos José Maria Carrasco ezredes parancsnoksága alatt, miután a bedonkohék ott portyát hajtottak végre egy mexikói település ellen, és vereséget mértek a helyi milíciára.
Geronimót az eset mélyen megrázta, és egész életében nem engedte el a mexikóiak iránt innentől érzett gyűlöletét.
„Soha többé nem lehetett nyugtom az otthon csendjében” – írta önéletrajzában. „Bosszút esküdtem a mexikói katonák ellen, akik ellenem vétettek, és ahányszor csak megpillantottam bármit, ami a régi boldog napokra emlékeztetett, szívem a Mexikó elleni bosszúért fájt.”
C. S. Fly képe Geronimo táboráról (1886)
Családja halála és kiolthatatlan bosszúszomja a vég nélküli háború útjára állította Geronimo életét. Elhatározásában állítása szerint megerősítette egy rejtélyes hang, amely az eset után hozzá szólt.
A hang négyszer szólította nevén: „Goyaałé” – a négyes szám az apacsoknál különös jelentőséggel bírt. Az ismeretlen hang megnyugtatta, hogy nem eshet baja a harcban: „Semmilyen lőfegyver nem ölhet meg soha. Kiveszem a golyókat a mexikóiak fegyvereiből, hogy csak a puskapor maradjon. És vezetni fogom nyilaidat.”
Az apacs harcos innentől kezdve számtalan összecsapásban vett részt, és valóban úgy tűnt, nem fognak rajta az ellenség fegyverei.
A Geronimóról szóló minden beszámoló dicsérte bátorságát és vakmerő harcmodorát. Mivel nem értett a lőfegyverek kezeléséhez, rendszerint cikkcakkban futva megközelítette az ellenséget, és közelről, késsel támadt rájuk.
Ekkoriban kezdték el a világszerte ismert „Geronimo” névvel illetni. A történészek körében továbbra is vita tárgya, hogy a név pontosan hogyan is keletkezett – egyesek szerint a rémült mexikói katonák Szent Jeromoshoz (spanyolul Jerónimo) fohászkodtak, amikor szembekerültek vele, mások szerint azonban egyszerűen a Goyaałé nevet feleltették meg ugyanezen keresztnévvel (spanyolul ebben az esetben mind J-vel, mind G-vel írva azonos a név kiejtése – „Heronimó”).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap
- Minden korszakában népszerű volt a virágokkal övezett Városliget tegnap