Gyilkos jégeső mentette meg Chatres városát az angol túlerőtől 1360 áprilisában
2021. április 13. 12:23 Múlt-kor
III. Edward angol uralkodó 661 éve, húsvéthétfőn, 1360. április 13-án kezdte meg a francia város, Chartres ostromát. Az Edward 10 ezer emberével farkasszemet néző maroknyi védő csak a falak szilárdságában, saját maguk bátorságában és az isteni gondviselésben bízhatott, amely az ostrom első napjának estéjén, egy elsöprő erejű vihar formájában meg is érkezett.
Korábban
A csillagfényes égboltot eltakaró fekete fellegek úgy gyülekeztek felettük, mint vészjósló ármádia, amelyet a Teremtő küldött, hogy szétzúzza őket. Miközben az éjszakai égbolton a „sötét erők” felvonulása vészjósló dörrenések közepette zajlott, a megrettent katonák, részben a fejük felett készülő égi háború fenyegetése, részben a drasztikusan lecsökkent hőmérséklet miatt reszketni kezdtek.
A vészterhes előkészület után elemi erővel tört ki a vihar. A szörnyeteg elszabadult, és az égből ezernyi halálos lövedék zuhant alá, megtizedelvén az angol katonákat. A csaknem másfél órán át tartó pokoli jégverés egyes források szerint nagyjából ezer katona és hatezer ló életét követelte.
Böjt idején
III. Edward angol uralkodó húsvéthétfőn, 1360. április 13-án kezdte meg a francia város, Chartres ostromát. Az angolok 10 ezer emberével farkasszemet néző, maroknyi védő csak a falak szilárdságában, saját maguk bátorságában, és az isteni gondviselésben bízhatott, amely az ostrom első napjának estéjén egy pokoli erejű vihar formájában meg is érkezett.
A Chartres körül tábort verő angolok tehetetlenek voltak. Sátraikat darabokra szaggatta a gigantikus erejű szél; a félelemtől tébolyult emberek közé csapó villámok és a gyilkos erővel rájuk zúduló, tekintélyes méretű jégdarabok tömegével szedték áldozataikat, amelyek között ott volt az ostromló hadsereg két vezetője is.
A tömegek életét kioltó, pusztító erejű vihart a szembenálló felek isteni jelként értelmezték. Az angol uralkodó a krónikák szerint olyannyira hatása alá került az eseményeknek, hogy a körülmények ellenére térdre borult a szakadó jégesőben, és bűnbánó tekintetét a chartres-i katedrális felé fordítva fogadalmat tett a franciákkal kötendő békére.
A franciákra is nagy hatást gyakorolt az angolok által fekete hétfőnek keresztelt, sorsfordító esemény. Chartres lakói úgy értékelték a történteket, hogy Isten megbüntette az angolokat, akik nem átallottak böjt idején fosztogatni a francia vidék békés falvait.
Bármi is volt az égiek célja, a szembenálló felek tárgyalásokba kezdtek, és 1360. május 8-án megkötötték a brétigny-i békét, amelynek értelmében Edward lemondott a francia trónra támasztott igényéről, és ezzel lezárta a franciák és az angolok között zajló százéves háború (1337-1453) első szakaszát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap
- Minden korszakában népszerű volt a virágokkal övezett Városliget tegnap