Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya

Boulton és a siker

Roebuck mégis kulcsfontosságú szerepet töltött be Watt pályafutásában, nem csupán a szabadalmi díj megelőlegezésével: ő mutatta be Wattot Matthew Boulton birminghami ipari mágnásnak. A feltalálónál nyolc évvel idősebb Boulton Roebucktól hallott Watt találmányáról, és nagy érdeklődést mutatott iránta. Boulton számos befolyásos ismerőssel rendelkezett, köztük volt a vaskereskedők királyának nevezett, az ágyúgyártást forradalmasító John Wilkinson is. Wilkinson személyében Wattnak végre a rendelkezésére állt az a fajta vasgyártó kapacitás, amelyre szüksége volt gőzgépének sikeres megteremtéséhez. Időközben ráadásul újranősült, és további két gyermeke született.

Matthew Boulton (kép forrása: Wikimedia Commons)

Találmánya elkészültével egy időben Watt új mértékegységet talált fel ereje méréséhez: a lóerőt. Ez egy igen pontatlan mértékegység volt, amely azon alapult, hogy egy póniló mennyi tömeget tud megmozgatni egy négyórás műszak alatt. Watt önkényesen meghatározta, hogy egy ló (amelyet ilyen célokra ritkán használtak, ezért nem volt mérhető) másfélszer erősebb egy póninál, így jutott el a végül kerekített 33 000 láb-font/perc teljesítményértékhez. Ha a teljesítmény pontos mérésére nem is, a marketingre mindenesetre kiválóan alkalmas volt az új mértékegység, amely előre jelezte az állati igaerő gépi erő általi felváltását.

Watt gőzgépe rendkívül népszerű lett: Boulton üzeme 11 éven át gyártotta és értékesítette őket, többnyire bányászvállalkozásoknak, de előfordultak más vásárlók is – egy Watt-féle gépet 1775-ben például beszereltek a londoni Whitbread sörfőzdébe is a maláta őrlésére. Ez a gőzgép egy hatlovas járgányt váltott fel. Boulton rájött, hogy Watt gépének számtalan haszna lehet a vízszivattyúzáson túl is.

A legtöbb nagy teljesítményű gépet ekkoriban – a vízimalmokhoz hasonlóan – természetes vagy a célnak megfelelően becsatornázott folyóvíz hajtotta, lapátkerék segítségével. Watt gőzgépe csupán egy vonalban fejtett ki erőt, Boulton javaslatára azonban megvizsgálták a rotációs, körkörös mozgás lehetőségét is. Így írt üzlettársának:

A Boulton & Watt rotációs gőzgép egyik legkorábbi fennmaradt példánya, melyet maga James Watt épített 1788-ban (kép forrása: Science Museum Group)

„Nem áll szándékomban siettetni, de úgy gondolom, egy vagy két hónapon belül érdemes lenne szabadalmat kiváltanunk a rotációs mozgatás bizonyos módjainak védelmére (…) Cornwallból csak egy van, és gépeink fogyasztásának legvalószínűbb iránya a malmokban való alkalmazás, amely kétségtelenül kiterjedt terület.” (A délnyugat-angliai Cornwall a mezőgazdaság és a textilipar egyik jelentős központja volt.)

Watt ezt követően találta fel a napkerék-bolygókerék átvitelt, amely mára ismerős a gőzmozdonyokról és más hasonló elven működő gépekről. E találmánnyal együtt vált a gőzgép az ipari forradalom óriási feldolgozó- és gyártóüzemeinek jellegzetességévé, és így váltotta fel a gőzerő az emberi és állati izomerőt az ipar számtalan területén. Ahogyan azonban minden ilyen léptékű változás esetében, ennek nyomán is nagymértékű bizonytalanság várt a lakosság számos csoportjára, ahogy addig végzett munkájuk feleslegessé vált.

A szabadalmak meghozták Watt, Boulton és üzlettársaik számára a sikert. Ugyan Watt később is rukkolt elő sikeres találmányokkal – mint például 1780-ban szabadalmaztatott asztali másológépével –, a gőzgép gyártásával váltak gazdagokká. 1800-ra már 84 brit gyapotfeldolgozó használt Boulton & Watt gépeket, valamint számos lisztőrlő malom és gyapjúfeldolgozó is. Boulton és Watt gyakorlatilag monopolhelyzetben voltak, ami a gőzerőt illette. 1790 után mindketten átadták vállalkozásaik vezetését fiaiknak, és visszavonultak. Boulton 1809-ben, 80 évesen halt meg, Watt pedig 1819-ben, 83 évesen. Az úttörő üzlettársakat egymás melletti sírhelyeken helyezték örök nyugalomra.

19. századi gőzmozdony (kép forrása: american-rails.com)

Habár Watt nevével ma már a teljesítmény modern mértékegységeként (amely a sors fintoraként az általa feltalált lóerőt váltotta fel a műszaki irodalomban) a fosszilis üzemanyagokkal, elektromossággal és számtalan egyéb módon működő szerkezetek esetében találkozhatunk, az általa feltalált gőzgép és annak messzire nyúló hatásai nélkül nem csupán a nevét nem ismernénk, de talán az általunk ismert modern világ sem létezne, vagy korántsem olyan formában, mint napjainkban.

1. A feltaláló elme gyökerei
2. Küzdelem a géppel
3. Boulton és a siker

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését