A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Itt tartott Magyarország a gazdasági civilizáció előtt

Publikálva – 2020.01.29. Olvasási idő – 4 perc
0

Tőke és hitel akárcsak ma, ezeket már 200 évvel ezelőtt sem nélkülözhette egy modern, fejlődő gazdaság. Márpedig a reformkori Magyarországon mindkettőből hiány volt. Jelentős tőke és hitel, valamint az ezeket kezelő bankok híján a magyar gazdaság évszázados lemaradásban, voltaképpen középkori viszonyok között volt. Ezért számított forradalmi újításnak a gazdasági civilizáció.

Középkori állapotok, vegetáló gazdaság

A reformkor előtt a magyar társadalom és gazdaság katasztrofális állapotban volt. Magyarország elmaradott, szinte középkori állapotok között élt. Minden fontos gazdasági és civilizációs intézmény Bécsben működött, Magyarországon alig volt tőke. A tőkehiány az infrastrukturális állapotokon is látszott, hiszen nem voltak jó minőségű utak sem. A korszerű közlekedés lehetőségét csak az 1846-ban átadott váci vasútvonal, illetve az ugyanebben az évben próbaüzemben, majd 1847-től már menetrend szerint is közlekedő balatoni gőzhajózás jelentette.

Agráralapú gazdaság, korlátokkal

Mivel nem volt jelentős ipari tevékenység, a gazdasági tevékenységet az ország belső, zárt piacán főleg a mezőgazdasági termények értékesítése jelentette - ennek minden hátrányával együtt. Ha bő volt a termés, az árak a mélybe zuhantak, ha szűk volt az esztendő, felmentek, de a termelők a sok áruért vagy a kevésért is szinte ugyanazt a pénzt kapták. Az sem járt sokkal jobban, aki Bécsbe tudott árut szállítani. A birodalmi főváros ugyanis csapda volt a magyar termékeknek. A szállítás nehéz, fáradtságos és költséges volt, ezért a kiérkező árut muszáj volt eladni, akár rossz feltételek mellett is.

búzáshajó vontatása a Dunán.jpg

Búzáshajó vontatása a Dunán. J. G. Weissenberg metszete a XIX. század első feléből.

Nincs kisebb? - Váltópénzgondok

Ma is előfordul, hogy egy boltban nem tudnak visszaadni, ha húszezressel akarunk fizetni. Ilyenkor bosszankodunk kicsit, de jellemzően egy második vagy harmadik helyen fel tudjuk váltani a nagy címletet is. A váltópénz hiány a reformkorban az egyik legakutabb problémának számított. Aki nagyobb címletekhez jutott, például Bécsben, sok esetben nem tudta használni a pénzt itthon, mert nem volt a forgalomban elég váltópénz. Működtek ugyan pénzváltók az országban, de egyrészt nagyon kevés volt belőlük, másrészt túlterheltek, vagy megközelíthetetlenek voltak.

Se tőke, se hitel, se bankrendszer

Magyarországon nem működött ekkoriban jegybank - miközben az angoloknál ekkor már több mint száz éve létezett -, nem voltak takarékpénztárak, és egyáltalán semmilyen bank, amely a keletkező megtakarításokat, vagy félretett pénzeket összegyűjthette, kezelhette volna. Bankok híján nem volt hitelfelvételi lehetőség azok számára sem, akik valamilyen fejlesztésre adták volna a fejüket. Kölcsönhöz rokoni alapon, vagy közvetítők útján lehetett csak jutni, ez pedig bizonytalan megoldás volt. Tőke nélkül pedig tulajdonképpen nem létezett gazdasági élet sem.

pénzváltó Barassóban.jpg

Pénzváltó Brassóban a XIX. század végén

A nemes sem volt hitelképes

A 21. század embere számára természetes, hogy ha hirtelen nagyobb összegre van szüksége, egy bankhoz fordul személyi kölcsönért vagy valamilyen más hitelkonstrukcióért. A hitelhez azonban, valamilyen fedezet kell. Csakhogy a 19. század első felében még a társadalom felső rétege, a nemesség sem jutott könnyen hitelhez, hiába voltak több ezer holdas birtokaik, gazdaságaik. Ennek legfőbb akadálya az ősiség törvénye volt. Az ősi, örökölt nemesi birtok fölött ugyanis annak birtokosa nem rendelkezhetett szabadon, nem adhatta el, nem zálogosíthatta el az öröklési szabályok miatt. A föld tehát, amely jó alapja lehetett volna a hitelfelvételnek, szinte forgalomképtelen volt akkoriban.

nemesek a 19 században.jpg

XIX. századi magyar nemesek

A fejlődés motorja hiányzott

Ezek alapján már érthető, miért volt alapvető igény a magyar pénzügyi rendszer kialakítása a reformkorban. Szükség volt egy olyan intézményrendszerre, amely képes összegyűjteni a megtakarításokat. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ősiség törvényének eltörlése, illetve modern hitelintézetek, bankok nélkül a gazdaság érdemi fejlődése, az előrelépés csak illúzió. Az is világossá vált, hogy bankrendszer, illetve a megfelelő jogi háttér híján az uzsorakamatokkal terhelt magánkölcsönök rendszerétől sem lehet megszabadulni.

Szerző:

OTPédia

Források:

Dr. Bánfi Tamás közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2020.01.29.
Itt tartott Magyarország a gazdasági civilizáció előtt
0