A vörösterror 133 napja

Füst és zaj az idillben: a Városliget és az autós közlekedés története

2018. november 29. 15:48

A Fővárosi Önkormányzat döntése értelmében július végétől szeptemberig, az augusztusi hétvégéken lezárták az autóforgalom elől a Városligetet átszelő Kós Károly sétányt. Az autómentes Városliget felnőtt és gyermek látogatói így a hétköznapoknál lényegesen csendesebb és jobb levegőjű közparkban pihenhettek, sportolhattak, használhatták a játszótereket.  A nagy többség támogatását elnyerő intézkedés kapcsán érdemes áttekinteni az autók, buszok, motorok ligeti térfoglalásának több mint százéves történetét.

autó
A beköszöntő 20. század vívmánya: társaság gépkocsival 1900 körül, a Városliget egyik sétányán, a Kis Színház előtt. Jobbkormányos, mivel akkoriban a „balra hajts” szabálya szerint közlekedtek Magyarországon.

Az első benzinmotoros budapesti autót 1895-ben még általános megrökönyödéssel fogadta az utca népe. Alig telt el néhány évtized, és az automobilok robbanásszerű elterjedése alapjaiban változtatta meg a közlekedést. Az 1900-as évek elején a Városliget sétaútjain is feltűntek a robbanómotoros járművek. Ekkoriban már nem féltek az autótól, épp ellenkezőleg: mint remek új technikai vívmányt ünnepelték. A kezdetleges kipufogókból áramló, bűzös füsttel senki nem foglalkozott. 1902-ben tartották meg az első automobil-korzót. A résztvevők – köztük Andrássy Géza, Esterházy Mihály, Szapáry Pál grófok – a Kerpesi úti lovardánál gyülekeztek, s innen pöfögtek végig a Stefánia-úton és a Városligeten át a római fürdőbe uzsonnára.

Amíg a 19. század közlekedését, sőt az 1900-as évek fordulóját is a lóvontatású járművek határozták meg, a 20. század a gépjárművek, az autózás kiütéses győzelmét hozta. Mindössze néhány évtized alatt annyira megváltozott a közhangulat, hogy már maradinak számított, aki idegenkedett a motorizáció gondolatától. Az automobil magabiztosan szorította ki a lóvontatású járműveket a fővárosi közlekedésből is. Az 1920-as évekre több mint tízezerrel csökkent a főváros útjain nap mint nap munkájukat végző lovak létszáma, miközben legalább ugyanennyivel növekedett a  „géperejű járművek" száma.

Az autó- és motorversenyek szervezői is korán felfedezték maguknak a Ligetet mint kiváló helyszínt. Itt rendezték meg sikeresen az első hazai motoros Grand prix-versenyt 1926-ban, s ezzel el is dőlt, hogy a következő fél évszázadban a Városliget lesz a hazai autó- és motorsport egyik központi versenyhelyszíne. Akkoriban nézők tízezrei sorakoztak fel a kijelölt versenypálya mentén.

A motorizált tömegközlekedést eleinte környezetkímélő járművekkel, a kötöttpályás villamosok mellett elektromos buszokkal oldották meg. Az 1920-as évektől azonban a ligeti utakon is átvették az uralmat a nagyobb teljesítményre képes benzinmotoros autóbuszok. A két világháború közötti korszak legnépszerűbb típusa a Mávag-gyár „harcsaorrú” busza volt.

A világháborús években végképp háttérbe szorultak a közpark nyugalmát és a növényzet védelmét érintő megfontolások. A hadvezetés – bölcsnek nem nevezhető döntéssel – hadianyagraktárrá alakította a hatalmas Iparcsarnokot, ahol katonai gépjárművek ezreit helyezték el. Jutott belőlük bőven az épületen kívülre is. Ettől kezdve állandósultak a honvédségi gépkocsikonvojok a Liget útjain.

A második világháborút követően a legnagyobb természetességgel használták tovább a mindennapi gépjármű-közlekedésre, valamint autós és motoros gyorsasági versenyek  versenypályájaként a Ligetet átszelő és azt körülvevő utakat. A versenyzők a Hősök teréről indulva, a kockaköves Külső Andrássy-úton (1953-tól Városligeti Népköztársaság útja, ma Kós Károly sétány) haladtak, majd jobbra kanyarodva a Ligetet övező utakon, az úgynevezett „nagykörön” száguldottak végig a célig.

Az 1950-es években új lehetőség nyílt meg az autó- és motorsport szerelmesei előtt. Az eredetileg Sztálin térnek elnevezett felvonulási tér kialakításával remek versenyhelyszínhez jutottak. Hatalmas kövezett, lebetonozott terület, több autó, nagyobb sebesség. A megnövekedett gépjárműforgalom és a gyorsasági versenyek miatt a szomszédos, területében megcsonkított park környezeti terhelése jelentősen fokozódott. Ám ez, hasonlóan az előző fél évszázadhoz, akkoriban sem érdekelt különösebben senkit.

Az 1957–1970 közötti időszak a városligeti autó- és motorversenyek fénykora volt.  Ezekre a versenyekre látogatók tízezrei, valóságos tömegek érkeztek. A száguldozó autók, motorok rendszeresen feldúlták a közpark nyugalmát. Szerencsére közbeszólt a technikai fejlődés. Az egyre gyorsuló versenyautók kinőtték a sűrűn beépített környéket és új helyre, a Népligetbe költöztek.

A ligeti autóversenyekkel párhuzamosan bontakozott ki az 1960-as években  a Budapesti Nemzetközi Vásárok évről-évre bővülő, ugyancsak tömegeket vonzó sorozata.  Az egyre népszerűbb BNV-k szintén jelentős járműforgalmat vonzottak a környékre. A kiállítási tárgyak szállítását gyakran csak hatalmas járművekkel és darukkal tudták a Ligeten belül is megoldani. A szovjetek elhozták például Gagarin Vosztok-űrhajóját az összes rakétafokozattal – akkora volt, mint egy templomtorony – , az amerikaiak a Gemini űrhajót. A közönség körében természetesen a legnépszerűbb kiállítási tárgyak közé tartoztak a járművek, a külföldi személygépkocsik, a hazai teherautók és autóbuszok. Végül, az autóversenyekhez hasonlóan, a BNV-t is elköltöztették a túlterhelt parkból 1973-ban.

Az autók, a buszok, a motorok az eseménymentes hétköznapokon is keresztül-kasul száguldoztak a Liget útjain a huszadik század utolsó harmadában. A robbanómotoros járművek ligeti térfoglalását nem tudták feltartóztatni az 1949-től forgalomba állított, eleinte szovjet, majd magyar gyártmányú trolibuszok sem.

A Felvonulási tér hatalmas betonfelülete kezdettől szinte mágnesként vonzotta  a parkolóhelyet kereső vállalati- és magángépkocsikat is. Ha megnézünk egy 1960 vagy 1970 körül készült fotót, szinte ugyanannyi parkoló autót látunk rajtuk, mint napjainkban.

A motorizációt minden más szempont elő helyező, egyoldalú fejlesztések a legsúlyosabb, mai napig be nem gyógyított sebet az 1970-es évek elején okozták a Városligetnek. Ekkor kezdték kiépíteni a Kós Károly sétányra vezető, Hungária körúti felüljáró-rendszert. Az első felüljáró 1971-ben készült el. Majd, ahogy 1978-tól fokozatosan megépült az M3-as autópálya, a bevezető szakasz Hungária körúti torkolatában a régi mellé 1982-ben két szélső felüljárót építettek. Ezzel sikerült az autópálya ki- és bemenő forgalmának jelentős részét bevonzani a Városligeten átvezető útra. Utólag igen nehéz megérteni ezt a döntést. A környezetkímélő gondolkodás hiánya? Rosszul értelmezett takarékosság? A tervezés időszakában egészen biztosan lehetett volna más, a közparkot elkerülő útvonalat kijelölni. De még ma sem késő...

Lovas Dániel teljes cikke, illetve a képek forrása itt találhatók.

 

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A Városliget közepén álló Iparcsarnok adott helyet az első hazai autókiállításoknak. Az 1905-ben rendezett nemzetközi automobil kiállítás megnyitására József főherceg még hagyományos járművel, kettesfogattal érkezett. A merészebb urak viszont már saját gépkocsijukon jöttek, amit persze hivatásos sofőr vezetett (Vasárnapi Újság, 1905. 20. szám)A  baloldali képen Festetics Ernő híres Maserati versenyautója Vajdahunyadvár bejáratánál, jobbra pedig nemzetközi csillagtúra résztvevői 1931-ben ugyanott (Fortepan / Vojnich Pál)A Hősök terét ábrázoló, 1941 előtt készült képeslap fotósa épp azt a pillanatot örökítette meg, amikor egy autóbusz (a kép jobboldalán) épp gyors tempóban behajt, még a baloldali közlekedés szabályai szerint, a Városligetbe (képeslap, részlet, magángyűjtemény)Katonás rendben felsorakoztatott vadonatúj, Opel márkájú katonai teherautók 1943-ban, az Iparcsarnok mellett. A látvány alapján felmerülhet a kérdés, hogy talán nem tévedésből hullottak az amerikai bombák a Városligetre. A Liget közepén, meggondolatlanul hadi célponttá tett Iparcsarnokkal a hadvezetés szinte kiprovokálta a hadiraktárt megsemmisítő bombatalálatot (Fortepan / Lissák Tivadar)A Vasas SC  1949-ben rendezett nemzetközi gyorsasági motorversenyének rajtja a Hősök terénél, a Külső Andrássy úton. Ekkor még a kockakövön betolva kellett beindítani a motorokat (Fortepan / Kovács Márton Ernő)Autóverseny rajtja 1958-ban a ledöntött Sztálin-szobor talapzata előtt (pinterest.com)Városligeti autóversenyek plakátjai az 1957–1967 közötti időszakból (magángyűjtemény)Valódi szenzációnak számítottak az 1969-ben kiállított Chevrolet, Ford, Plymouth típusú amerikai személygépkocsik. Látogattók tízezrei vonultak végig a Városligeti tó partján, hogy áhitattal megcsodálják az akkoriban itthon elérhetetlennek számító járműveket (Fortepan / Pálinkás Zsolt)Kirándulás a zöldbe, a korszellemnek megfelelő módon, füstöt eregető gépjárművel: Ikarus 620-asból átalakított városnéző autóbusz hajt be a parkba a Városligeti tó hídján át 1965-ben (Fortepan / Braun Antal)A Hősök terén végtelen sorban parkoló autók 1960-ban (felül) és 1972-ben (az alsó képen) (Fortepan / Magyar Rendőr, Nagy Gyula)Parkolási „csendélet” 1975-ben az Állatkerti körúton, a Vidámpark bejáratánál. Napjainkhoz hasonlóan, fél évszázaddal ezelőtt a Liget belső útjai is nap mint nap megteltek gépjárművekkel: (Fortepan / ED SIJMONS)A négysávos autóúttá alakított Kós Károly sétány 1971-ben. Azóta alaposan megnőtt a Városligeten átmenő forgalom (Fortepan / Nagy Gyula)Az 1920-as évektől a „motorizált kirándulók” is feltűntek a Városliget sétányain . Főként a vállalkozó kedvű túramotorosoknak volt kedvelt célpontja a közpark.  A képen: motorosok 1930-ban a Széchenyi-szigetre vezető hídon. Jobbra egy New Hudson típusú, balra egy AJS típusú angol motorkerékpár (Fortepan / Privát fotó és filmarchívum - Urbach-gyűjtemény)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!