Fűleves és cukrozott föld - a leningrádi ostrom 900 napja

Leningrád sötétbe borul

A városban 1941 telén gyakran mínusz 30-40 Celsius fok volt a hőmérséklet. A lakásokat cégérekkel, utcai padok elemeivel és bútordarabokkal fűtötték. A leningrádiak a hosszú évek során összegyűjtött házi könyvtárukat is feláldozták a fagyhalál elkerülése érdekében. Bár a lakosok mindent elkövettek az életben maradás érdekében, 1941 decemberében egyes számítások szerint már 4-5 ezren haltak meg naponta éhezés és fagyhalál következtében.

1942 januárjában a vízvezetékek befagyása miatt korábban is akadozó vezetékes vízellátás is teljesen leállt. A lakosok a Néván és a csatornákba vájt lékeken keresztül jutottak vízhez. 1941 telén a szennyvízelvezető csatornák is működésképtelenné váltak. Az utcákat és az udvarokat elöntötte az ürülék. Részben a rossz higiéniás körülményeknek köszönhető, hogy a lakosságot különböző járványos megbetegedések, főként vérhas, hastífusz, kiütéses tífusz is tizedelte.

December 9-én a közvilágítás megszűnt, Leningrád teljes sötétségbe borult. Üzemanyag hiányában számos villamos- és buszjáratot töröltek, a közösségi közlekedés a minimálisra csökkent. Az éhező, didergő emberek kénytelenek voltak naponta több kilométert gyalogolni, hogy beérjenek a munkahelyükre. A Leningrád ostromáról tudósító legszomorúbb forrás kétségkívül a blokád kezdetén mindössze 11 éves Tánya Szavicseva kilenc lapból álló naplója. A kislány minden oldalra csak egyetlen mondatot írt, ám ezek a rövid, szikár szövegek bármelyik visszaemlékezésnél jobban érzékeltetik a háború borzalmainak értelmetlenségét:
Zsenya meghalt 1941. december 28-án délben.
Nagymama meghalt 1942. január 25-én délután háromkor.
Leka bácsi meghalt 1942. március 5-én reggel ötkor.
Vászja bácsi meghalt 1942. április 13-án éjfél után kettőkor.
Ljosa bácsi meghalt 1942. május 10-én délután négykor.
Anya meghalt 1942. május 13-án reggel fél 8-kor.
Szavicsevék meghaltak.
Mindenki meghalt.
Csak Tánya maradt.

Bár a kislányt 1942 augusztusában kimentették Leningrádból, 1944. július 1-jén béltuberkulózisban ő maga is elhunyt. A blokád másik fontos mementója Dmitrij Sosztakovics VII. szimfóniája, amelyet az 1941 őszén Kujbisevbe (ma Szamara) evakuált zeneszerző még a Néva-parti városban kezdett el komponálni. A zenemű kottáját a blokád alatt repülőn eljuttatták Leningrádba, így 1942. augusztus 9-én a városban elhelyezett hangszórókon keresztül mindenki hallhatta a megrázó erejű szimfóniát. Sosztakovics talán leghíresebb munkája a szovjetek németekkel szemben tanúsított hősies ellenállás szimbóluma lett.

Az "élet útja", ahol a szovjetek némi ellátást tudtak bejuttatni a városba

A Vörös Hadsereg végül 1943 januárjában egy keskeny szakaszon áttörte az ostromgyűrt. Az így megnyíló 8-10 km szélességű korridor segítségével szárazföldi összeköttetést jött létre a szovjet hátországgal. A város ellátása nagyjából helyreállt, az iparvállalatok nyersanyaghoz és fűtőanyaghoz jutottak. A korridoron számos gyereket és beteget menekítettek ki a városból.

A német haderő helyzete Szovjetunió-szerte egyre kilátástalanabbá vált, és az 1944. január 14-án meginduló Leningrád-Novgorod offenzívának köszönhetően a város 1944. január 27-én végül teljesen felszabadult. A gyötrelmek végleg véget értek. A szovjet hatóságok 632 ezer halottat jegyeztek fel, a nyugati irodalomban mintegy egymillióra becsülik a blokád áldozatainak számát.

A leningrádi védők hősies helytállását azonban nem sokáig ünnepelhették a Szovjetunióban, az 1940-es évek végén ugyanis a tisztogatások a Néva-parti város pártszervezeteit is elérték. Mintegy kétezer pártfunkcionárius került a Gulagra vagy börtönbe. A leningrádi blokádról megemlékező múzeumot bezárták, és csak 1990-ben nyitotta meg újra kapuit. 

1. Észak elbarikádozott Velencéje
2. Gyermekeinek adta férje levágott lábát
3. Leningrád sötétbe borul

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején