Franciaország új aranykorát hozta el a bouvines-i csatában aratott győzelem
2024. július 27. 12:20 Múlt-kor
Korábban
A sorsdöntő ütközet és következményei
Egy forró vasárnapon került sor az ütközetre, amely négy-öt órán át tartott. „Igazi mészárlás alakult ki. Jóllehet már az ún. érett középkor közepén járunk, az íjászat még nem fejlődött ki teljesen, így a közelharc gyakran vérfürdőbe csapott át. Ráadásul a hadvezérek is a sűrűjébe kerültek, ha pedig elestek, a vezér nélkül maradt hadtestek jóval sebezhetőbbek voltak” – magyarázza Alain Streck francia történész.
A gyalogosok által használt fő fegyver egy, a végén horogban végződő lándzsa volt, amelyet a szúrás mellett arra is lehetett használni, hogy a lovagokat lerántsák lovaikról. A csata hevében egy ízben Fülöp Ágost is a földre került, és csak egy testőre lélekjelenlétén múlt az élete.
A 15 ezer fős francia, valamint a 25 ezer fős szövetséges hadsereg összecsapásából végül az előbbi került ki győztesen, a flandriai grófot elfogták, a német császár pedig elmenekült. Mindkét oldalon körülbelül 1000–1000 fős volt a veszteség, azonban a franciák közel 9 ezer ellenséges katonát ejtettek foglyul, további 700, a Flandriával szomszédos Brabanti Hercegségből való zsoldost pedig kardélre hánytak.
„A franciák győzelmüket az egységes irányításnak köszönhették” – állítja John France. „A koalíciós seregek a csata előtt mindössze négy nappal találkoztak, vezetésük meglehetősen instabil volt” – tette hozzá. János király jelenlétének hiánya sem növelte a győzelem esélyét, az angol uralkodónak fel kellett adnia tervét, megalázottan és még gyengébben hajózott haza Angliába.
A Magna Carta szentesítésének 19. századi, romanticizált ábrázolása
A visszatérő király ellen átmenetileg összefogtak a különböző társadalmi rétegek, amelyek rákényszerítették a főurak jogait és kiváltságait rögzítő, s a királyi hatalmat korlátozó Magna Carta Libertatum kiadására.
„Bouvines-tól egyenes út vezetett a Magna Cartáig” – mondja Sean McGlynn brit történész, hozzátéve: „a csata volt az utolsó csepp a pohárban: ha János nyer, elkerülhette volna a jogait korlátozó szabadságlevél kiadását, azonban egyértelmű vereséget szenvedett, elherdálta a vagyonát, meggyengült, a bárói csoportok pedig kíméletlenül kihasználták ezt a lehetőséget”.
A csata azonban nem csupán Anglia sorsára volt befolyással. A Capeting-dinasztia a középkori aranykorszakába vezette az egyre egységesebb francia államot, amely az elkövetkező évszázadban Európa domináns hatalma lett, átvéve a meggyengülő császárságtól a vezető szerepet.
„Ha Fülöp Ágost elvesztette volna az ütközetet, Franciaország északi része flamand, déli része angol, keleti területei pedig német függésbe kerülnek, a király azonban győzelemre vezette seregeit, ami tulajdonképpen a francia nemzeti öntudat kezdetét jelentette” – mondta Streck.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Felgyújtották az Eureka Hotelt a lázadó bányászok tegnap
- 10 kivégzés, ami nagyon félresikerült tegnap
- Csupán néhány dollárral a zsebében érkezett meg az Egyesült Államokba Galamb József tegnap
- Sport és diplomácia: Fülöp herceg látogatása Magyarországon tegnap
- SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON! tegnap
- A hímzett kárpit, ami Hódító Vilmos dicsőségét hirdeti tegnap
- Több ezer ember vesztét okozta a londoni szmogfelhő tegnap
- A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága tegnap