Fahéjból és olívaolajból készülhetett Kleopátra parfümje

Több évnyi munka után egy kutatócsoport azt állítja, újraalkották Kleopátra parfümjét. A Hawaii Egyetem mānoai campusának kutatói, Robert Littman és Jay Silverstein régóta az ókori illatszereket vizsgálják, Kleopátra pedig az egyik kiemelt kutatási témakörük.

Útjuk a Thmuisz nevű ókori egyiptomi városnál zajló ásatáson kezdődött a mai Tell Timáj városánál. A települést eredetileg 4500 évvel ezelőtt alapították, és itt volt az ókor két legismertebb parfümének, az úgynevezett mendészinek és a metópiainak volt a fő gyártóhelye.

Az ásatások során fény derült arra, hogy nagyméretű manufaktúrákban elhelyezett égetőkemencékben mind import agyagból, mind üvegből gyártottak itt amforákat az illatszerek tárolására, e gyártás pedig a római megszállás előtt és alatt is folyt.

Egyes amforákban a kutatók megtalálták a több mint 2000 éves illatszerek maradványait. Ezek ugyan nem rendelkeztek már eredeti illatukkal, de alkotóelemeik vizsgálata és az ókori leírásokból kinyert információ alapján a tudósok képesek voltak rekonstruálni a parfümök receptjeit.

A kor és a helyszín miatt feltételezhető – de természetesen nem biztos – hogy Kleopátra is ezek valamelyikét használta.

A kutatók által előállított illatszer alapját a mirha képezi, amely egy Afrika szarván és az Arab-félszigeten honos fából nyerhető ki. Emellett olyan, napjainkban is használatos összetevők kerültek bele, mint az olívaolaj, a fahéj vagy a kardamom.

Az eredmény természetesen jóval ragacsosabb és sűrűbb, mint napjaink folyékony parfümjei, azonban kellemes, fűszeres illatot áraszt, amely a kutatócsoport szerint tartósabb is, mint a modern illatszereké. Littman azt mondta róla, „ez volt az ókori Egyiptom Chanel No. 5-je”. Hozzátette: „Micsoda izgalom egy olyan parfümöt szagolni, amelyet 2000 éve nem szagolt senki, és amelyet akár Kleopátra is hordhatott!”

A keresés folytatódik

Habár a hawaii tudósoknak sikerült újraalkotni az ókori Egyiptom népszerű illatait, továbbra is kérdés, hogy valóban ezt az illatszert használta-e Kleopátra is. Uralkodónőként teljes mértékben elképzelhető, hogy egyedi illatokat alkotott vagy alkottatott magának, és nem azokat a parfümöket használta, amelyeket a köznép hordott.

Mandy Aftel parfümkészítő, aki korábban egy ókori egyiptomi múmián talált illatanyag rekonstrukciójában vett részt, elmondta, hogy egyes leírások szerint Kleopátrának saját parfümkészítő „üzeme” volt, amely kizárólag neki termelt.

Ha hihetünk a Kleopátráról szóló történeteknek, ez egyáltalán nem meglepő: amikor a tengeren utazott Marcus Antoniussal való első találkozására a mai Törökország területén lévő Tarszoszba, még hajója vitorláit is saját illatába áztatta, így Antonius már kilométerekről megérezte a királynő és kísérete közeledtét (Shakespeare szerint „Bibor vitorlák illatot leheltek, / Hogy kéjelegve ringatá a szél”).

Habár talán sosem tudjuk meg, milyen illatot használt a legendás uralkodónő, a kutatás végeredménye egyedi felfedezés az ókori élet megismerésében – olyannyira, hogy a washingtoni National Geographic Museum hamarosan megnyíló „Egyiptom Királynői” című kiállításának is részét fogja képezni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait