Ezek voltak a hét legizgalmasabb írásai

Kulisszatitkok a Tenkes kapitány forgatásáról

Az első magyar kalandfilmsorozatot A Tenkes kapitánya címen 1963-ban forgatták Fejér Tamás rendezésében. A tizenhárom részes ifjúsági tévéfilmsorozat nyugati és keleti mintával egyaránt rendelkezett, mint a Robin Hood vagy a Tell Vilmos. Fejér azonban ennél is jobb, a szocialista ideológiába illeszkedő filmet akart készíteni, egy korabeli interjúban azt nyilatkozta, nem csupán szórakoztatni, nevelni is szeretné a televízió nézőközönségét.

Fejér Tamás ekkor már gyakorlott filmalkotó volt, ő rendezte többek között a Bogáncs (1958), a Szerelemcsütörtök (1959) és Az arc nélküli város (1960) című filmet, melyekkel gyakran „politikai felhangú, a korabeli ideológiát is megidéző cselekményvezetéssel (a II.vh.-ról és a rákövetkező időszakról) szól nézőihez”. Fejért mindig érdekelte a társadalomábrázolás, állítása szerint „elítélte a hazug, lényeges társadalmi problémákat elkendőző, üzleties és művészietlen filmeket”.

Az albán diktátor, Enver Hodzsa bunkerországa

Hodzsa kétségtelen érdemei közé tartozik, hogy vezetésével megkezdődött a feudális Albánia modernizálása. Jelentős előrelépés történt többek között a törzsi viszonyok és a középkori szokásjogon alapuló vérbosszú visszaszorításában, valamint a jóléti intézkedések területén is. A közoktatás fejlesztése, az ingyenes egészségügyi ellátás és a nyugdíjrendszer teljes lakosságra történő kiterjesztése, a második világháború idején még mintegy 80-90 százalékos írástudatlanság felszámolása, a nők egyenjogúsítása komoly eredménynek számított a két világháború közötti állapotokhoz képest, igaz, az albán király, Zogu vasutak és ipar nélküli országa nagyon alacsonyra helyezte a lécet. Albánia volt például az egyetlen ország a második világháború előtt Európában, ahol egyetlen egyetem sem működött.

Az elvitathatatlan eredmények azonban nem ellensúlyozták azt az elnyomást, amelyet a mindennapokban az albán embereknek el kellett szenvedniük. Az albán titkosszolgálat, a Sigurimi a Stasihoz és a Securitatéhoz hasonló módszerekkel tartotta fenn a folyamatos rettegés légkörét, ebben kiterjedt besúgóhálózat volt a segítségére. A párt informátorai mindenhol jelen voltak, és még a gyerekeket is arra tanították, hogy akár a szüleiket is adják fel, ha azt tapasztalják, „helytelen” nézeteket hangoztatnak. A szakértők 5–25 ezerre teszik a politikai okból meggyilkoltak számát.

Egy kicsi Párizs Budapest szívében: Rotschild Klára divatszalonja

Sokan vélik úgy, hogy a vörös divatdiktátorként is emlegetett Rotschild Klára a szocialista divattörténelem talán legnagyobb rejtélye. A történet valamikor az 1950-es évek legelején az állami konfekcióipar megteremtésével kezdődött, és lényegében csak a hatvanas évekre finomodott annyira a helyzet, hogy a vásárlók nyolcvan százaléka elégedett lehessen a késztermékkel. A „Rotschild-jelenség” éppen ezért különösen izgalmas: hogyan működhetett az apró termetű női ruhatervező „birodalma” a diktatúrában? Annál is inkább kérdés ez, mivel Klára karrierje jóval a második világháború előtt, még az „antivilágban”, az „átkos” Horthy-korban kezdődött.

Magáról úgy beszélt, mint aki egy „szabászasztalon látta meg a napvilágot”, arra célozva, hogy édesapja Rothschild Ábrahám (így, th-val) ismert úri, édesanyja, Spirer Regina pedig jó nevű női szabó volt, akiknek szalonját a Belvárosban kedvelte a korabeli arisztokrácia. Az 1903-ban született Klára már gyerekkorában addig tekergette a babáin a maradék kelmét, amíg nem sikerült valami extravagánsat alkotni a rongyokból – vagy lehet, hogy ez is egy legenda? A későbbi divatdiktátor állítólag sem rajzolni, sem varrni nem tanult meg, sikereinek egyik titka félelmetes vizuális memóriája lehetett.

Élet a Twist Oliver korabeli dologházakban 

Gyakori feltételezés, hogy a Twist Olivér egy ilyen új, egyesületi dologházban játszódik, avagy egy „bastille”-ban, ahogy a rendszer kritikusa, William Cobbett képviselő és újságíró nevezte őket. A bizonyítékok azonban világossá teszik, hogy Olivér dologháza az 1834 előtti, egyházközségek által működtetettek közé tartozik, ahol sem a munkarend, sem az étkezés nem volt egységes. Azt mind tudjuk, mit ettek a dologházak lakói: zabkását, mégpedig rosszat. Olivéréknél „elrendeltek napi háromszori étkezésnek egy-egy tányér híg zabkását, ráadásul hetenként kétszer egy fej hagymát és vasárnaponként egy fél zsemlét”. Csakhogy a dologházak fennállásának egész ideje alatt nem volt egy sem, ahol ilyen étrendet tartottak volna fenn – sem 1834 előtt, sem utána.

A jellemző dologházi étrendet jobban illusztrálja a westminsteri Szent Margit dologház menüje, ahol a reggeli kenyér volt erőlevessel vagy kásával, a vacsora pedig kenyér vajjal vagy sajttal. A napközbeni étkezés lehetett leves benne főtt hússal, sárgaborsó-főzelék, vagy tejben főtt zabkása. Az 1830-as években a brightoni dologház lakói hetente hatszor húst kaptak vacsorára, korlátlan repetával, továbbá a férfiak fejenként két pint, a nők és a gyerekek egy-egy pint (kb. fél liter) sört minden nap. A lakóknak asztalnál szolgálták fel az ételt, a férfiaknak és fiúknak a ház igazgatója, a nőknek és lányoknak a házvezetőnő porciózott.

Egy végzetes vadászat – Zrínyi Miklós tragikus halála

Bethlen Miklós leírása szerint Zrínyi „fején három seb vala: egy balfelől, a fülén felül, a feje csontján ment csak el a kannak az agyara a homloka felé szakasztotta rútul a feje bőrit; más ugyan a bal fülén alól az orcáján, a szeme felé, rút szakasztás; de e kettő semmi, hanem harmadik jobbfelől a fülén alól a nyaka csigájánál ment bé s elé a torka felé ment, és a nyakra járó minden inakat kettészakasztotta; az ölte meg, a vére elmenvén”. Zrínyi Miklós késő délután, 44 évesen lelte halálát.

A visszaemlékezések alapján nincs okunk kételkedni a szerencsétlenül alakuló novemberi délután körülményei kapcsán, mégis időről időre szárnyra keltek olyan felvetések, amelyek szerint Zrínyi halálában komoly szerepe volt a bécsi udvarnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői