2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Észrevétlenül lopódzva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok

2022. november 14. 18:01 Múlt-kor

Nizáritákból asszaszinok

Haszan-i Szabbáh briliáns vezető volt, emellett pedig, köszönhetően a Kairóban eltöltött éveknek, rendkívül művelt is. Felismerte, hogy a nyolcszáz láb magasan fekvő Alamut vára kiváló bázisa lehet egy leendő nizári államnak. Jellemző, hogy az alamuti erőd elfoglalását úgy kivitelezte, hogy előbb megtérítette az Alamut környéki falvak lakóit az iszmáilita hitre, majd az ő segítségükkel a helyőrség következett.

Mire az erőd a szeldzsuk törökök által kinevezett parancsnoka megszimatolta, hogy baj lesz, addigra az emberei Haszannak engedelmeskedtek. A válaszcsapás persze nem maradt el, a helyi szeldzsuk emír megpróbálta visszafoglalni az erősséget, sikertelenül.

Haszan ezek után messzebbre tekintett, és sikeres missziókat küldött az Alamuthoz közeli Radpur vidékére, és a távoli, Perzsia keleti részén fekvő Kohisztánba. Mindkét helyen sikeresen terjesztették az iszmáilita tanokat, és felkeléseket robbantottak ki. A szeldzsukok, akik addig egy helyi problémának vélték a nizárita erődöket, gyorsan rájöttek, hogy a probléma sokkal súlyosabb, mint amilyennek elsőre tűnt.

Haszan és az asszaszinok, a nyomasztó szeldzsuk katonai fölényre való tekintettel, kétféle stratégiát választottak. Egyfelől hegyi erődökbe zárkóztak, amelyeket a szeldzsuk katonai vezetők nem tudtak elfoglalni. Másfelől aszimmetrikus hadviselésre rendezkedtek be, ami azt jelentette, hogy a legfontosabb döntéshozókat igyekeztek „levadászni”.

Haszan meggyőzte a követőit, hogy bajaik legfőbb okozója Nizám al-Mulk, a nagyvezír. 1092-ben végül egy nizáritának sikerült beépülnie Nizám al-Mulk közvetlen környezetébe, és meggyilkolta a nagyvezírt, jelezve a szunnita ellenségeiknek és a síita riválisaiknak, hogy nincsenek biztonságban.

Az asszaszinok legfélelmetesebb tagjait Fida’i-nak nevezték, ők azok, akik a nagymester megrendelésére végrehajtották a politikai gyilkosságokat. De rajtuk kívül még „propagandisták” és más rendtagok is voltak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az asszaszinok előszeretettel csaptak le célszemélyeikre nyilvános eseményeken, például a pénteki imádságokonHasszan-i Szabbáh (k), az asszaszinok rendjének létrehozójaAlamut várának romjai a mai IránbanMaszjaf vára, az asszaszinok szíriai központja.Néhány esetben keresztes vezérek is áldozatul estek a szinte bárhova beépülni képes, hónapokig, de akár évekig rejtve maradó asszaszinoknakSzaladinSzandzsár ibn Malik Sah (k, zöldben), Kelet-Perzsia uralkodója azután kötött békét az asszaszinokkal, hogy ágya mellett egy tőrt talált a földbe szúrva.Alamut mongol ostromaAlamut ostroma

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár