Emberrablásokkal tarkított ádáz harc folyt a német tudósokért a II. világháború végén

A fizikusok harca

1945 novemberének egy hideg és nyirkos napján Berlin romjai között három férfi üldögélt, borzongtak a hidegben.

Egyszer csak megjelent mellettük jövőjük kulcsa, aki egy brit katonai táborba kísérte őket. „Kérem, üljön le!” – mondta a Royal Navy egyik századosa.

Az asztalnál ült egy admirális. „Tehát” – kezdte – „megkeresték Önöket az oroszok?” Az egyik férfi, egy elektromossággal foglalkozó tudós a többiek nevében is válaszolt: „igen, az orosz titkosszolgálatok megkerestek bennünket, hogy költözzünk a Szovjetunióba, és dolgozzunk a kommunistáknak. Tudtuk, hogy ha visszautasítjuk az ajánlatot, megfosztanak bennünket szabadságunktól, ezért nem mondtunk nemet, de megragadtuk az első alkalmat, hogy közeledjünk az angolok felé, és felhívjuk figyelmüket arra, ami történik.”

Így folytatta: „az oroszok hatalmas pénzösszegeket, házakat és luxusételeket ajánlanak minden német tudósnak, aki hajlandó nekik dolgozni. A német elméket felhasználva az oroszok gyors léptekben közelítetik meg az amerikai ipari teljesítményt. Ha úgy akarják, inkább dolgozunk Önöknek, de akkor meg kell ígérniük, hogy megadnak minden erőforrást, amit csak össze tudnak gyűjteni.” A brit flotta két tisztje köszönetet mondott a németeknek. Ami ezt követően történt azonban nem ismert.

A berlini Vilmos császár emléktemplom romjai 1945 nyarán

Sok történész a fizikusok harcaként írta le a második világháborút. A tudomány fontos szerepet játszott minden háborúban, 1939 és 1945 között azonban döntő tényezőnek bizonyult.

Nem meglepő tehát, hogy a legnagyobb győztes hatalmak – Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió – nem vesztegették az időt, igyekezték megszerezni a legjobb tudósokat, szakembereket és felszereléseket, amelyekkel Németország rendelkezett.

A német tudósok elitjének jelentős ösztönzőket nyújtottak. A Szovjetunió például azt ajánlotta fel, hogy amennyiben hajlandóak három évig nekik dolgozni, átköltöztethetik egész családjukat és összes bútoraikat. Ha úgy döntenek, hogy öt évre költöznek, az esetben magukkal vihetik háztartásbelijeiket is.

1. A fizikusok harca
2. Harc a fizikusokért
3. Az emberrablástól sem riadtak vissza
4. A beszervezések folytatódnak

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek