2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Ellenzői évtizedekig hátráltatták megépítését, ma már turistalátványosság a 2-es villamos

2021. október 20. 11:38 Múlt-kor

A pesti Duna-part első villamosvonalának tervezői az árvízvédelemmel és a pesti korzóval is megküzdöttek. A 2-es villamosvonal ma már nélkülözhetetlen eleme a fővárosnak, a budai oldalra néző panoráma látogatók millióit csábította a közlekedési eszköz használatára. Az Akadémia és az Erzsébet híd közti szakasz átadására 121 éve, 1900. október 20-án került sor. 

Villamos
Pesti alsó rakpart a Petőfi térnél 1901-ben, immár teljes egészében átadott villamosvonallal (Kép forrása: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.140)

Ma már elsősorban a városkép és városi térhasználat szemszögéből ítélik meg a rakpartok állapotát. A Duna-part átalakítási terve 120 évvel ezelőtt is hosszú és parázs viták kiváltója volt. Ezt mutatja az 1900. október 20-án megindult rakparti villamosközlekedés története is.

A 19. századi Dunán a teher- és a személyszállítás nagy forgalma bonyolódott le. Gabonaszállító bárkák horgonyoztak a pesti malmoknál, Pestet Béccsel és Pozsonnyal előbb kötötte össze gőzhajó, mint vasút. Napjainkban kisebb csodálkozással szemléljük, ha a szokásosnál jobban megemelkedik a vízszint, ezzel szemben Pest és Buda lakói évszázadokig rettegtek a fenyegető árvíztől. 

Megváltozott a város és a városlakók kapcsolata is a folyóval. Ennek az átalakulásnak az egyik beindítója az 1838-as nagy pesti árvíz volt, amely a városvezetést hatékony védekezés kialakítására sarkallta. A politikai élet eseményei, a szabadságharc kirobbanása, majd leverése miatt azonban évtizedekig nem történt előrelépés.

A rakpartok kiépítése 1853-ban kezdődött a Lánchíd pesti hídfőjének két oldalán, összesen 345 méter hosszan. Az új létesítmények árvízvédelmi funkciójuk mellett kikötői területet is jelentettek. Építésük a város terjedésével és a hidak megépítésével párhuzamosan folytatódott északi és déli irányban, a folyó mindkét oldalán.

A rakpartok létesítése a 19. század végén a városépítészetre is nagy hatással volt, továbbá jelentős ingatlanfejlesztő szereppel bírt, a fasorok és korzók megjelenése nagyban megnövelte e területek értékét: az épületek korábbi hátsó udvara főhomlokzattá vált. A dunai városkép jelentős átalakuláson ment keresztül, kiépült a Várkert együttese, a Bem rakparti palotasor, a pesti szállodasor, a halászhajók helyét végérvényesen átvették a bérpaloták.

Ezzel párhuzamosan az észak-dél irányú közlekedési útvonalak iránt is megnőtt az igény, az elképzelések között a rakparti villamosvonalak kiépítése is felmerült. A Duna-parton haladó városi vasút, azaz villamos tervét a berlini Siemens és Halske cég már 1884-ben elkészítette. A javaslat körül azonban komoly viták bontakoztak ki, az ötletet annak heves ellenzői a városkép visszafordíthatatlan elcsúfításaként utasították el, egyes hatóságoknak pedig az árvízvédelemmel kapcsolatban támadtak aggályai.

Tizenhat évnyi széthúzás után (időközben a Nagykörút Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti szakaszán elindult az első pesti villamos) végül a közlekedési cégek lobbiereje győzött, és 1896-ban hozzáláttak a pesti Duna-part villamosvonalának kiépítéséhez. 1897-re készült el a Boráros tér–Erzsébet híd közti szakasz, az Akadémia és az Erzsébet híd közti etapot pedig 1900. október 20-án átadták át a forgalomnak.

Egy olyan technikai újításnak köszönhetően sikerült elérni a korzó megtartását, amely az árvízvédelem igényeinek is megfelelt. Az alsó rakparton 498 méter hosszú, három sor szegecselt oszlopon álló, vasszerkezetű viaduktot építettek, amely a korzó úttestét sem rövidítette meg, és az alsó rakparti kikötő forgalmát sem zavarta. A híd alatt aluljárók vezettek a partra, valamint raktárakat is létesítettek. A vágányokat a korzótól kőből készült mellvéd és a kandeláberekkel egybeépített, Ybl Miklós által tervezett öntöttvas korlát választotta el.

Budapest 2-es jelzésű villamosa ekkor még – 1911 és 1941 között – a Keleti pályaudvar és a Dózsa György úti aluljáró között közlekedett, majd többszöri nyomvonal-áthelyezés után az egyre bonyolultabb szakasz megszűnt, így a Duna-parton közlekedő járat viselhette tovább a 2-es nevet.

A nagyvárosi tömegközlekedést forradalmasító villamosokkal együtt megszületettek a villamosközlekedést bonyolító vállalatok is, a cégek működtették a villamosokat és karban tartották a vágányokat. Különlegességük abban rejlett, hogy irodaházaik, műhelyeik mellett egyes alkalmazottaknak „mozgó munkahelyeik” is voltak. A villamos kulcsfigurája, egyben a vállalat érdekképviselete a kalauz volt, aki munkáját a jármű belső terében végezte. Ekkoriban minden szerelvénynek minden egyes kocsijában kellett legalább egy kalauznak tartózkodnia.

Az 1890-es években két nagyvállalat szervezte a fővárosi kötött pályás közlekedést: a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, valamint a Budapesti Városi Villamos Vasút. Az előbbi villamosai barnák, míg az utóbbié sárga színűek voltak. Előfordult, hogy egy szakasz egyik fele az egyik vállalaté volt, a másik fele pedig a másiké volt. Mikor a felezőhöz értek az utasok, ha tovább akartak utazni, át kellett szállniuk a másik vállalat villamosára.

Hogy mennyire nem csúfította el a villamosvonal a városképet, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a National Geographic magazin 2012-ben a budapesti 2-es villamost a világ hetedik legszebb vonalaként listázta. Emellett népszerű forgatási helyszín is, a sárga villamosok több, a Kossuth téren felvett filmben tűnnek fel, az Amerikai rapszódiában például Scarlett Johansson utazik rajtuk.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Pesti rakpart az 1880/1890-es években – ez még a halászhajók és a teherforgalom korszaka (Kép forrása: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.006)Mozgalmas piacnap a pesti rakparton 1900 körül (Kép forrása: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.132)Vigadó tér 2013-ban (Kép forrása: Wikipédia/ Nathan/ CC BY-SA 2.0)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár