Élete végéig kételkedett bátyja rémtetteiben Hitler húga
2019. augusztus 13. 16:31 Múlt-kor
Korábban
A háború után
A harcok végeztével Paulát őrizetbe vette az amerikai hadsereg, és alapos kihallgatásnak vetették alá. Elmondta a hírszerzőknek, hogy habár nagyon szerette bátyját és elfogadta tőle az anyagi támogatást, az elmúlt tíz év során évente csupán egyszer vagy kétszer látta, és írásban sem érintkeztek rendszeresen. Állítása szerint sógornőjével, Eva Braunnal mindössze egyszer találkozott ugyanezen idő alatt.
Adolf Hitler Eva Braunnal (kép forrása: thelocal.de)
Az amerikaiak végül szabadon engedték Paulát, aki visszaköltözött Bécsbe, és egy ideig megtakarításaiból tartotta fenn magát. Miután ezek elfogytak, egy helyi kézműves boltban vállalt munkát, 1952-ben pedig a németországi Berchtesgadenbe költözött, és felvette a Paula Wolff nevet.
E névnek nem volt nyilvánvaló kötődése a Hitler-családhoz, azonban mégis kötődött Adolfhoz: Paula Wolfnak („farkas”) becézte gyermekkorukban bátyját, aki Führerként ezt használta kódneveként.
Berchtesgadeni ideje során Paulát – lehetséges, hogy tudtán kívül – közeli megfigyelés alatt tartották bátyja korábbi testőrsége, az SS közelben lakó tagjai, valamint a „belső kör” néhány életben maradt tagja is.
Paula azonban ideje nagy részét magányosan töltötte, és nem járt semmiféle társaságba. Talán mély nyomot hagyott benne a bánásmód, amelyet korábban tapasztalt, miután fény derült kilétére, de az is lehetséges, hogy nem tudott másként megbirkózni azzal a ténnyel, hogy szeretett bátyja a világ előtt szörnyetegként vált ismertté.
Paula egy, az amerikaiak által készített képen (kép forrása: All That's Interesting)
Bármi is legyen a felszín alatt, Paula Wolff csendes és magányos élete egyáltalán nem keltett feltűnést a második világháború után.
1959-ben vállalta el az első és egyetlen interjút, amelyet életében adott. Peter Morley, a brit Associated-Rediffusion televíziócsatorna német születésű riportere kereste fel őt, és kifejezte érdeklődését személye és élete iránt. Az eredeti, német nyelvű interjúnak sajnos az évtizedek során nyoma veszett, az angol szinkronos változat azonban fennmaradt.
Az interjú nagy része az együtt töltött gyermekkorukat érinti, politikai kérdésekre pedig Paula egyáltalán nem volt hajlandó válaszolni. Ennek ellenére azonban kitűnik a beszélgetésből, hogy továbbra is csodálattal viseltetett bátyja iránt, és többször ki is fejezte hitetlenkedését a náci rendszer bűneivel kapcsolatban.
Néhány részlet a Paula Hitlerrel készült interjúból
„Nagy tiszteletet érzett iránta” – mondta el később Morley, „és úgy gondolom, ha bármi olyat kérdeztem volna, ami kritikus vele szemben, szerintem megvédte volna. Ez volt az érzésem: kötelességének érezte volna, hogy megvédje.”
Az interjú egy pontján Paula – talán már visszavetítve a később történteket a múltba – felidézte, hogy amikor gyermekként indiánosat játszottak, mindig Adolf volt a vezető, „a többiek azt csinálták, amit ő mondott. Biztosan volt bennük valamiféle ösztön, hogy az ő akarata erősebb volt az övéknél.”
Paula Hitler 1960-ban, 64 éves korában halt meg, ezzel a hajdani Führer utolsó közvetlen hozzátartozója is távozott az élők sorából (Adolf Hitler féltestvéreinek leszármazottai napjainkban is élnek a világ több pontján). Paula valószínűleg haláláig őrlődött a bátyjával kapcsolatos kedves emlékek és az általa elrendelt borzalmak ténye között.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Miben különböztek a középkori vérfarkasok a maiaktól?
- Pikáns középkori vers „cenzúrázott” töredéke került elő Angliában
- Horoszkópja miatt félt a nősüléstől a babonás Rudolf király tegnap
- Végigkísérték a Városliget történetét a gondosan kivitelezett faátültetések tegnap
- A „zöld kalapos férfit” kellett keresniük az amerikai kongresszus tagjainak, ha inni akartak a szesztilalom idején tegnap
- Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai tegnap
- Kannibalizmusukért bosszúból lemészárolt azték nők és gyermekek csontjaira bukkantak Mexikóban tegnap
- 10 tény a kártyázás múltjáról tegnap
- A világ legdrágább festményének egykorú másolatát találta meg a rendőrség Olaszországban tegnap
- Utolsó, saját halálközeli élményéről szóló filmjét már nem tudta leforgatni Federico Fellini tegnap