2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Éhínség, járványok és gyógyszerhiány nehezítette az afroamerikai gyarmat létrehozását

2024. február 6. 20:20 Múlt-kor

Amikor hajójuk 1820. február 6-án, a New York-i kikötőből kifutott az ígéret földje felé, a 88 afroamerikai utasnak fogalma sem volt arról, hogy milyen megpróbáltatások várnak majd rájuk Afrikában. A járványok gyötörte fekete telepesek halálozási rátája elképesztő magasságokba szökött új otthonukban. Mindez a legkevésbé sem érdekelte az Amerikai Kolonizációs Társaság tagjait, akik eltökélték, hogy egy életerős, fekete kolóniát hoznak létre Afrikában.

Sierra Leone
1803-as grafika a Libériával szomszédos, szintén egykori rabszolgák által alapított Sierra Leone

Az afroamerikaiak Afrikába való visszatelepítését az Egyesült Államok fehér társadalmának különböző ideológiák mentén szerveződő csoportjai támogatták.

Egyesek úgy érveltek, hogy a feketék nem fognak tudni beilleszkedni a fehérek uralta társadalomba, így jobbnak látták, ha minél hamarabb megszabadulnak tőlük.

Hasonlóan gondolkodtak a gazdag déli rabszolga-tulajdonosok is, akik a rabszolgafelkelések potenciális felbujtóinak tekintett szabad feketék növekvő száma miatt aggódtak.

Az érem másik oldalán a humanitárius gondolkodók álltak, akik szerint a feketék soha nem fognak egyenlő jogokat birtokolni a fehérekkel, ezért azt hirdették, hogy az afroamerikaiaknak egy saját államot kell létrehozniuk, ahol diszkrimináció nélkül, szabadon élhetnek.

Az új állam pedig elősegítheti a keresztény kultúra és értékrend elterjedését a fekete kontinensen. A különböző megoldásokat hirdető csoportok végül 1816-ban megalakították az Amerikai Kolonizációs Társaságot és hozzákezdtek az afroamerikaiak Afrikába történő kivándorlásának megszervezéséhez.

Az első emigránsok Libéria északi partjainál a Mesurado-foknál alapították első szálláshelyeiket egy 58 kilométer hosszú partszakasz mentén. A területet, amely közel esett a mai Libéria fővárosához, Monroviához, egy helyi királytól vásárolták.

Az első évtizedek keserves nyomorúságban teltek. A 4571 telepesből, akik az 1820-as években érkeztek Afrikába 1843-ra mindössze 1819 személy élte túl a nélkülözéseket és a járványokat.

A gyógyszerek hiánya, a borzalmas lakhatási körülmények, a járványok és az alultápláltság rendre szedte áldozatait a telepesek közül, akiknek még a helyi őslakosokkal is meg kellett küzdeniük a föld birtoklásáért.

A nehézségek ellenére a bevándorlók gyökeret vertek és 1838-ban megalapították a Libériai Nemzetközösséget, majd egy évtizeddel később 1847-ben a libériai elit az Amerikai Kolonizációs Társaság hathatós támogatásával, amelynek egyre nagyobb gondot okozott az afrikai kolónia ellátása, kikiáltotta függetlenségét. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az 1847-tól teljesen független Libéria korabeli térképe (Kép forrása: Wikipédia / Colton 1856 - Liberian Republic / CC BY-SA 2.0 DEED)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár