2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy évszázad elteltével sincs egyetértés az örmény népirtás körül

2019. április 24. 12:05 Csernus Szilveszter

A pántörök ideológia és az örmények

Az 1887-ben Genfben létrehozott Hncsak párt egyik agitátora 1894-ben rávette a szaszuni örményeket arra, hogy ne fizessék meg a kötelező "hafirt", vagyis a védelmi hozzájárulást a helyi kurd vezetőknek, amit a török kormány az állam elleni felkelésként értékelt. A „Véreskezű” jelzőt részben ezért is kiérdemlő II. Abdülhamid (1876-1909) szultán nem csak a lázadást fojtotta vérbe, a bosszúhadjáratot tömeggyilkosságok is tarkították: a több mint tíz évig elhúzódó pogromok során hozzávetőleg negyedmillió örményt mészároltak le. A szultán különleges fegyverhez nyúlt az örmények megregulázásakor: kurd lovas alakulatokat hozott létre a térségben, hogy a hadsereg ilyen irányú feladatait segítsék - a kurdok a világháború alatt is hasonlóan segítették a törököket, ami azért különös, mert a köztársaság-alapító Atatürkkel viszont már szembeszálltak.

Az 1908-1909-es „ifjútörök forradalom” látszólag modern, parlamentáris, liberális alapokon nyugodott, de lassan kiderült, hogy ideológiájuk nem sok jóval kecsegtet az örmények számára. Mint ismeretes, a szultán trónfosztása után az Egység és Haladás Komité (İttihat ve Terakki Cemiyeti; Committee of Union and Progress – CUP) ragadta magához puccsal a hatalmat és az egyre inkább reprezentatív szerepet kapó új szultán, V. Mohamed (1909-1918) mellett a pártvezetés kezébe ment át az államhatalom. Az 1913-as puccstól a világháború végéig tartó korszakot nevezi a történetírás a „három pasa” uralmának.

A kormányfői posztnak megfelelő jogokkal bíró nagyvezír, Mehmed Talât pasa, a hadügyminiszter Iszmail Enver pasa és a flottaügyi miniszter, Ahmed Dzsemál pasa triumvirátusa az örmény kérdésben is más felfogást vallott. A három vezető már nem az oszmanista ideológiát tartotta a birodalmat egyben tartó erőnek, eszerint ugyanis minden alattvaló ugyanúgy a szultán alattvalójának számított, és vallása mellett az uralkodóhoz való lojalitása határozta meg a társadalomban elfoglalt helyzetét. Az iszlamizmus előtérbe helyezése vallási alapon kovácsolta volna egybe a birodalmat, ám már ez is problémákat vetett fel a soknemzetiségű és sokvallású birodalomban, ráadásul az ifjútörökök maguk sem voltak vallásosak. A három pasa azonban egy új utat jelölt ki: a pánturkizmus ideológiáját.

A nacionalistának aligha nevezhető, soviniszta eszme a török elemet, a türk népeket emelte piedesztálra. Az ideológia „főpapjának” tartott Ziya Gökalp és Enver pasa terveiben egy, a Balkántól Közép-Ázsiáig húzódó, a türk népeket egyesítő állam terve szerepelt, amibe aligha fért bele a több millió zsidó, arab, keresztény görög, örmény vagy szír. Már 1910-ben felmerült a szűkebb vezetés egyik ülésén az örmény kérdés "végső megoldásának" gondolata.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Kép forrása: spiked-online.comKép forrása: quora.comKép forrása: looklex.comKép forrása: The Daily Mail

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár