Dühösen ébredt hosszú álmából, és hontalanná tette Luzon őslakosait a Pinatubo vulkán

Máig látható nyomok

A hegy oldalán a már említett piroklaszt ár száguldott le, és egyes, addig mély völgyeket 200 méter vastagságban is feltöltött friss vulkáni törmelékkel. A kitörés annyi magmát és szilárd követ kivont a hegy csúcsa alól, hogy az hatalmas, 2,5 kilométer átmérőjű kalderává omlott be, magassága 260 métert csökkent.

A kisebb, többnyire hamut lövellő kitörések egészen szeptemberig folytatódtak, 1992 októberében pedig újabb magmaadag töltötte fel a Pinatubo kalderáját. A hegy környéke még öt évvel a nagy kitörés után sem volt veszélytelen: 1996-ban egyes helyeken még 500 Celsius-fokos hőmérsékleten izzott a völgyekben összegyűlt törmelék, és teljesen máig sem hűlt ki.

A kaldera

Ha e törmelékhalmazokat a felszíni patakok vagy a talajvíz eléri, rendszerint gőzrobbanás történik, amelynek következtében újra hamu kerül a levegőbe. A hamut emellett a monszunesőzések és tájfunok is újra szétterítik, hatalmas, hamuból álló sárlavinákat (jávai nyelven laharokat) előidézve.

Szerencsére a kitörést mind a Fülöp-szigeteki, mind az amerikai vulkanológiai és szeizmológiai intézetek szakértői előrejelezték, így a környékről a lakosságot időben evakuálták. A kereskedelmi repülőket eltérítették a környékről, bár így is voltak járatok, amelyek túl közel repültek a hamufelhőhöz, és összesen mintegy 100 millió dolláros kár keletkezett.

A halálos áldozatok számát hivatalosan 847-re teszik, ők többnyire a felgyülemlett hamu súlya alatt összeomló tetők alatt vesztették életüket, azonban a kitörés által okozott halálesetek pontos számát a kitöréssel egy időben pusztító tájfun miatt nehéz megállapítani.

Fotó a Clark légibázisról

Habár a felszerelés nagy részét sikerült megóvni, a Fülöp-szigeteken található két legnagyobb amerikai támaszpont – a Clark légibázis és a Subic-öböl hadikikötője, mindkettő Luzon szigetén – épületei súlyos károkat szenvedtek.

A Pinatubo 1991-es kitörése mintegy 20 millió tonna kén-dioxidot juttatott a sztratoszférába, ami az elkövetkező év során mintegy 0,5 Celsius-fokos hűlést eredményezett a Föld légkörének átlaghőmérsékletében.

A kitörés drámaian megváltoztatta Luzon szigetének központi régióját, amely mintegy hárommillió embernek adott otthont. Az őslakos aeta nép tagjai közül – akik a hegy oldalában éltek – mintegy 20 000 főt tartósan elűzött otthonaikból a kataklizma, jó részük máig „ideiglenes” táborokban várja, hogy visszatérhessen szülőföldjére.

Körülbelül 200 000 ember költözött eddig vissza a hegy környékére, ahol azonban továbbra is fenyegetést jelentenek az iszapárak, amelyek több települést maguk alá temettek. A hamu által be nem temetett rizsföldek és cukornádültetvények ma is művelhetők, a forró hamu által érintettek azonban még sokáig nem lesznek alkalmasak a termelésre.

1. Fokozatos ébredés
2. Máig látható nyomok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”