2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi

2018. június 15. 18:48 Múlt-kor

Méltó elődök

A pszichológiai fejtegetések önmagukban azonban nem adnak magyarázatot arra, hogy a remeteség miért éppen Egyiptomban és miért éppen a kérdéses időszakban született meg. Hans Conrad Zander svájci történész szerint az anyagi világtól való elvonulás nem új keletű, sőt, még csak nem is keresztény hagyomány volt. Már a görög filozófusok is fontosnak tartották, hogy szellemük „megedzésének” segítségével uralni tudják a testüket. Hasonlóan egyedi életvezetési elvek szerint éltek a fundamentalista zsidók is: „Nem fogyasztottak húst, az egyetlen élelmük a sózott kenyér volt, bár a ravaszabbak meg is fűszerezték”– jegyezte fel Alexandriai Philón a Kr. u. 1. században.

Az ókori görögöknél többek között a matematikus-filozófus Püthagorasz és a hordóban élő Diogenész, a zsidó kultúrában a Sínai-hegy egyik barlangjában élő Illés próféta, valamint a mézzel és sáskával táplálkozó Keresztelő Szent János is hasonló életvezetési elveket vallott. Kétezer évvel ezelőtt a görög nyelvű, hellenisztikus kultúrájú Alexandria lett a zsidó-keresztény kultúrkör központja, és bár a Ptolemaioszok és a Mózes-, valamint Jézus-követők közötti kapcsolat sokszor véres perpatvarba torkollott, a két kultúrának mégis volt egy közös pontja: a remeteség hagyománya. Ennek köszönhető, hogy az idők folyamán Egyiptomban alakult ki a keresztény szerzetesség.

A sivatagi szerzetesek a kulináris élvezetektől kezdve a szexualitásig mindenféle örömforrástól megfosztották magukat. Ami az étkezést illeti, a 394-ben Egyiptomba látogató szerzetes-történésztől, Aquilieai Rufinustól tudjuk, hogy a korabeli szerzetesek közül Illés (aki nem azonos az ószövetségi zsidó prófétával) mindössze egy kenyeret és három olívabogyót evett naponta, Or pedig egyenesen fénnyel táplálkozott. Hozzájuk képest a növényeket nagy kedvvel fogyasztó János szinte mértéktelenül falánk volt, és „úgy legelt a sivatagban, mint egy szarvas”.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár