Cukrászháború, „próbatámadás” vagy épp saját magunk megtámadása – íme a történelem legcéltalanabb csatái
2018. április 17. 18:43 Jeki Gabriella
Korábban
Sütemények és fagylalt szolgált ürügyet a háborúhoz
Az 1838-as, úgynevezett „Cukrászdaháborút” (Pastry war), azaz a rövid, de mulatságosnak is nevezhető incidenst egy mexikói francia cukrász kirablása váltotta ki. A háborút Lajos Fülöp, a hazájában is sokat gúnyolt polgárkirály indította a két ország közötti pénzügyi tartozások miatti viták okán, amelyhez más ürügyet nem tudott találni. A csata Franciaország és Mexikó közti civakodásból nőtte ki magát, amikor egy francia cukrász kártérítést követelt az elvesztett vagyonáért cserébe. A Remontel nevű cukrászdát a mexikói katonák és tisztek 1828-ban fosztották ki. Mexikó függetlenségének kikiáltása utáni években ugyanis puccsok és zavargások robbantak ki, amikor a vandál lázadók külföldi ingatlanokat támadtak meg és raboltak ki. A mexikói kormány persze nem fizetett kártérítést, ezért a francia tulajdonosok nagy része saját hazája kormányánál próbált igazságszolgáltatást kérni. A Remontel tulajdonosa 1838-ban élt panasszal Párizsban.
Lajos Fülöp követelése a következőképpen hangzott: tíz évi kamatot is felszámítva Mexikó fizessen 600 ezer peso (akkori értéknek megfelelően 3 millió francia frank) kártérítést, mert ellenkező esetben a franciák fegyverrel lépnek fel. A mexikóiak ezt természetesen visszautasították, mire a polgárkirály utasítást adott Charles Baduin admirálisnak, hogy hajózzon be a Yucatan partjaihoz fekvő kikötőkbe, és ott vegye tűz alá a San Juan de Ulúa erődöt, illetve Veracruz kikötőjét. A franciák gyors győzelmet arattak, és a mexikóiak végül angol közreműködésre harminc napon belül kifizették a 600 ezer pesot, további 200 ezer pesot pedig kompenzáció gyanánt. Bár a franciák elhagyták az országot, a külpolitikai kudarc Texas kiválása után újabb békétlenséget eredményezett. Ez vezetett a küszöbön álló mexikói-amerikai háborúhoz, majd a külföldi hitelek fizetésének sikertelensége miatt Franciaország hamarosan újból támadásba lendült. Ma a hajdan kirabolt cukrászda helyén étterem áll Mexikóvárosban.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Tudatlanságból született mestermű: a Ben-Hur 16:10
- Görgei elkerülhetetlen fegyverletételével ért gyászos véget a magyar szabadságharc 13:20
- Napóleon szerint Mária Karolina volt Európa legveszélyesebb asszonya 12:00
- Életeket mentett, elismerés helyett mégis kényszerzubbonyt kapott Semmelweis Ignác 08:50
- Már a titkosszolgálatban is könnygázzal töltött golyóstoll volt Fleming kedvenc fegyvere tegnap
- Revans Mohácsért, avagy így szenvedtek megsemmisítő vereséget a törökök 1687-ben tegnap
- A hősies pilóták sem tudták megakadályozni a történelem egyik legsúlyosabb légi katasztrófáját tegnap
- Egy zabolátlan hercegnő a francia udvarban: Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése tegnap