Cukrászháború, „próbatámadás” vagy épp saját magunk megtámadása – íme a történelem legcéltalanabb csatái

Sütemények és fagylalt szolgált ürügyet a háborúhoz

Az 1838-as, úgynevezett „Cukrászdaháborút” (Pastry war), azaz a rövid, de mulatságosnak is nevezhető incidenst egy mexikói francia cukrász kirablása váltotta ki. A háborút Lajos Fülöp, a hazájában is sokat gúnyolt polgárkirály indította a két ország közötti pénzügyi tartozások miatti viták okán, amelyhez más ürügyet nem tudott találni. A csata Franciaország és Mexikó közti civakodásból nőtte ki magát, amikor egy francia cukrász kártérítést követelt az elvesztett vagyonáért cserébe. A Remontel nevű cukrászdát a mexikói katonák és tisztek 1828-ban fosztották ki. Mexikó függetlenségének kikiáltása utáni években ugyanis puccsok és zavargások robbantak ki, amikor a vandál lázadók külföldi ingatlanokat támadtak meg és raboltak ki. A mexikói kormány persze nem fizetett kártérítést, ezért a francia tulajdonosok nagy része saját hazája kormányánál próbált igazságszolgáltatást kérni. A Remontel tulajdonosa 1838-ban élt panasszal Párizsban.

A francia flotta megbénította Mexikó kereskedelmi törekvéseit a Cukrászháborúban

Lajos Fülöp követelése a következőképpen hangzott: tíz évi kamatot is felszámítva Mexikó fizessen 600 ezer peso (akkori értéknek megfelelően 3 millió francia frank) kártérítést, mert ellenkező esetben a franciák fegyverrel lépnek fel. A mexikóiak ezt természetesen visszautasították, mire a polgárkirály utasítást adott Charles Baduin admirálisnak, hogy hajózzon be a Yucatan partjaihoz fekvő kikötőkbe, és ott vegye tűz alá a San Juan de Ulúa erődöt, illetve Veracruz kikötőjét. A franciák gyors győzelmet arattak, és a mexikóiak végül angol közreműködésre harminc napon belül kifizették a 600 ezer pesot, további 200 ezer pesot pedig kompenzáció gyanánt. Bár a franciák elhagyták az országot, a külpolitikai kudarc Texas kiválása után újabb békétlenséget eredményezett. Ez vezetett a küszöbön álló mexikói-amerikai háborúhoz, majd a külföldi hitelek fizetésének sikertelensége miatt Franciaország hamarosan újból támadásba lendült. Ma a hajdan kirabolt cukrászda helyén étterem áll Mexikóvárosban.

1. Emberáldozatokkal mérték fel a németek felkészültségét
2. Sütemények és fagylalt szolgált ürügyet a háborúhoz
3. Egy kis pálinka, és az osztrákok megtámadták saját magukat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái