„Csak a halott indián a jó indián” – 7 véres mészárlás az amerikai indiánok történelméből
2018. március 9. 10:31
Korábban
A szellemtáncosok végzete
A 19. század második felében kezdett terjedni az indián törzsek körében az úgynevezett szellemtáncos mozgalom. A számos különféle irányzatból összeálló közösség legfontosabb tanítása az volt, hogy az indiánok azért vesztették el földjeiket és azért kényszerültek a rezervátumokba, mert elhagyták régi szokásaikat, ezzel feldühítve isteneiket. A szellemtáncosok ezért elutasították a fehér emberek által az indiánokra erőltetett kulturális elemeket és a keresztény vallást, és igyekeztek újjáéleszteni a tradicionális indián szokásokat.
A szellemtáncosok mozgalmát az amerikai kormány igyekezett minden lehetséges eszközzel visszaszorítani, ami végül 1890 végén egy szörnyű tragédiába torkollott. Az egykori legendás indián vezér, Ülő Bika – bár maga nem tartozott az új irányzat követői közé – nem volt hajlandó engedni a kormányzat utasításának és nem lépett fel ellenük, amikor azok az általa vezetett rezervátumban is megjelentek. A rendőrség ekkor megpróbálta letartóztatni az indián főnököt, ami azonban gyorsan dulakodásba és tűzharcba torkollott, amelyben Ülő Bika is életét vesztette.
Ülő Bika vesztét alig néhány héttel követte az Egyesült Államok történetének egyik legsötétebb pillanata. December 28-án az amerikai hadsereg Hetedik Lovassági Ezrede körülzárta a Wounded Knee patak partján álló sziú indián tábort, amelynek lakói között ugyancsak több szellemtáncos volt. A katonák december 29-ének reggelén léptek be a táborba, ahol azt követelték a férfiaktól, hogy adják át a fegyvereiket.
Egy beszámoló szerint a tragédiát egy szerencsétlen véletlen váltotta ki. Az egyik fiatal indián, Fekete Prérifarkas állítólag nem akarta ingyen átadni a fegyverét, minthogy állítása szerint azt drága pénzen vette. Más beszámolók szerint a fiú süket volt, ezért nem értette meg elsőre a fegyverek leeresztésére szóló utasítást. Bárhogy is történt, Fekete Prérifarkas puskája egyszercsak elsült, mire az amerikai katonák azonnal viszonozták a tüzet.
Az áldozatok számát különféle becslések 150 és 300 közé helyezik, bizonyos azonban, hogy a halottak többsége a táborban élő asszonyok és gyermekek közül került ki. További 51 indián sebesült meg, akik közül ugyancsak többen életüket vesztették a következő napokban. A végzetesnek bizonyuló sebesülésekkel együtt összesen 31 katonát vesztő ezred mintegy 20 tagját Benjamin Harrison elnök a legmagasabb fokozatú katonai kitüntetéssel, a Becsület érdeméremmel ruházta fel, amely kitüntetések visszavonását az indián közösségek a mai napig követelik az amerikai kormánytól.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Mumusok segítségével nyomta el Haiti népét François Duvalier tegnap
- A '80-as évek legendája, a Level 42 zárja idén a Paloznaki Jazzpikniket tegnap
- Titokzatos Mithrász-szentélyt tártak fel Córdoba közelében tegnap
- Mérgezéstől a gyomorrákig: nem csitulnak a viták Napóleon halála körül tegnap
- Elhunyt Kozma Dezső irodalomtörténész, az erdélyi magyar tudományos élet óriása tegnap
- Alig két hónapig uralkodott a politika áldozatává váló II. Károly királyunk tegnap
- Új reményt hoztak a porba sújtott Amerikának az angol könnyűzenei hódítók tegnap
- Borzasztó nyomorúságból emelkedett ki a független Libéria 2023.02.06.