Megszületett gróf Széchenyi István, a `legnagyobb magyar`

2004. szeptember 13. 12:06

Bécsben született régi nagybirtokos arisztokrata családban. Apja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapítója, anyja a Georgikont alapító Festetics György gróf húga, Julianna volt. 1815-25 közt bejárta Nyugat-Európa fejlett államait. Tapasztalatai alapján változtatni kívánt hazája elmaradott állapotán, s ehhez a nagybirtokosok támogatását kereste. 1822-ben Pesten meghonosította a lóversenyeket. 1825-ben egy évi jövedelmének felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót. Első könyve, a Lovakrúl 1828-ban, programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg. Ebben feltárta a birtokosok korszerűbb gazdálkodásához szükséges tőke hiányát és a hitelviszonyok megjavítását követelte. 1831-ben, Világ című írásában részletesen kifejtette: a vagyonosodáshoz és a szellemi előrehaladáshoz polgári szabadságra van szükség, ennek akadályai a jobbágyrendszer és a nemesi előjogok. Stádium című írásában tizenkét törvényjavaslatba foglalta követeléseit. Részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában, bankot, gyárakat és kikötőt alapított, szorgalmazta a Duna-Tisza-csatorna megépítését, támogatta a magyar színház ügyét, ösztönözte a bortermelést és a selyemhernyó-tenyésztést. Királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását, nevéhez fűződik a Lánchíd létrejötte, ahol először kötelezték a nemességet fizetésre. A Szépészeti Bizottmányban végzett tevékenységével fővárossá akarta tenni Pest-Budát. Az 1840-es években a Tisza-szabályozás és a balatoni gőzhajózás életre keltése emelkedik ki tevékenységéből.
Politikailag ekkor fordult szembe a köznemesi reformellenzékkel. 1841-ben, Kelet népe című írásában izgatással vádolta Kossuth Lajost. Kossuth gazdasági kezdeményezéseit, a Védegyletet és a Magyar Kereskedelemi Társaságot támadta, félt, hogy ezek a Béccsel való összeütközés felé viszik az országot. 1847-ben mosoni követ lett, hogy ellensúlyozza Kossuth szerepét. Örömmel fogadta az 1848-as vértelen forradalmat, s az uralkodó által szentesített polgári átalakulást. A Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. A bécsi udvar és a magyarság közti fokozódó ellentétek megviselték idegeit, 1848 szeptemberében bevonult a döblingi ideggyógyintézetbe. 1857-ban gúnyos vitairatban leplezte le az abszolutizmust. Az ezután bekövetkezett rendőri zaklatások miatt öngyilkos lett. "Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét, ámbár napja múl" - írta róla Arany János.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

fasizmus

• A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
• Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
• Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
• Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
• A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
• Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
• Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
• Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
• Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc