Elkezdődik a nürnbergi per

2004. május 21. 03:09

A II. világháború után Nürnbergben Nemzetközi Katonai Törvényszék alakult az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió képviselőiből, a hitleri Németország vezetői és szervezetei által elkövetett cselekmények elbírálására. A Törvényszék hatásköre az 1945. augusztus 8-i londoni egyezményen alapult, amelyet a négy nagyhatalom írt alá, s amely azon fontosabb tengelyhatalmi háborús bűnösök pereinek lefolytatását célozta, akiknek a bűncselekményei nem kapcsolhatók egyetlen országhoz, illetve földrajzi helyhez. Később további 19 nemzet fogadta el az egyezmény rendelkezéseit. A vádirat négy vádpontot tartalmazott: 1. béke elleni bűncselekmények - agresszív háború előkészítése, megindítása és folytatása nemzetközi egyezmények és megállapodások megsértésével, 2. emberiség elleni bűncselekmények - kivégzés, deportálás és népirtás 3. háborús bűncselekmények - a háborús szabályok megsértése 4. `közös terv vagy összeesküvés` az előző három vádpontban felsorolt bűncselekmények elkövetésére. A bíróság felhatalmazást kapott arra, hogy bármely egyént bűnösnek nyilvánítson a fenti 1-3. vádpontokban, valamint bármely csoportot vagy szervezetet háborús bűnösnek minősítsen. A testület a négy nagyhatalom által delegált egy-egy tagból, valamint egy-egy helyettesből állt. Az ügyészek is a négy aláíró országot képviselték. Az első ülést Berlinben 1945. október 18-án, majd 1945. november 20-tól minden ülést Nürnbergben tartottak az Igazságügyi Palotában, a brit Lord Geoffrey Lawrence elnökletével. 24 korábbi náci vezetőt vádoltak háborús bűncselekmények elkövetésével, különféle szervezeteket pedig azzal, hogy jellegüket tekintve háborús bűnösök. A bíróság 250 tanút hallgatott meg és több mint negyedmillió, esküvel megerősített írásbeli tanúvallomást dolgozott fel. Elutasította a védelem azon állítását, hogy háborús bűnöket csak államok követhetnek el, s megállapította, hogy a bűncselekményeket emberek hajtják végre, ezért felelősségre is vonhatók. Elutasították azt az érvelést is, hogy a per és a döntés `ex post facto` történt, vagyis a tetteket az elkövetés után nyilvánították bűncselekménynek. A bíróság szerint az ilyen cselekményeket a II. világháború előtt is jogellenesnek tekintették. 216 bírósági ülés után 1946. október 1-jén 22 vádlott felett hirdettek ítéletet. (Robert Ley öngyilkos lett a börtönben, Gustav Krupp von Bolhen und Halbach ellen pedig szellemi és fizikai állapota miatt az eljárást megszüntették.) Három vádlottat: Hjalmar Schachtot, Franz von Papent és Hans Fritzscht felmentették, négyen: Karl Dönitz, Baldur von Schirach, Albert Speer és Konstantin von Neurath 10-20 év közti börtönbüntetést kaptak. Hármat: Rudolf Hesst, Walter Funkot és Erich Readert életfogytiglanra, tizenkettőt: Hans Frankot, Wilhelm Fricket, Julius Streichert, Alfred Rosenberget, Ernst Kaltenbrunnert, Joachim von Ribbentroppot, Fritz Sauckelt, Alfred Jodlt, Wilhelm Keitelt és Arthur Seyss-Inquartot és Hermann Göringet, továbbá távollétében Martin Bormannt halálra ítélték. Göring a kivégzés előtt öngyilkos lett, a többieket október 16-án felakasztották. A nürnbergi per jelentősége volt, hogy a történelemben először vontak felelősségre köztörvényes bűnözőként olyan államférfiakat, akik bűnösök voltak agresszív háború előkészítésében, kirobbantásában, akik megszegték a nemzetközi jog normáit és azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyeket annak idején Németország is aláírt. A bíróság bűnösnek nyilvánította a Gestapót, a náci titkosrendőrséget (SD), a náci párt vezető testületét és az SS kötelékeit.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek