A négyszer újraválasztott elnök: 125 éve született Franklin Delano Roosevelt

Korábban

Roosevelt követe Budapesten: John F. Montgomery bizalmas politikai beszélgetései 1934-1941

Az elnök szeretője

Megadták az angolok a háborús tartozást

65 éves a Pearl Harbor elleni váratlan támadás

Amerikai elnökök irkafirkái kerültek elő

Az új leosztás mestere

1882. január 30-án született Hyde Parkban (New York állam), holland eredetű patrícius családban. A Harvard egyetemen jogot, történelmet, angol irodalmat tanult, és erősen hatott rá Theodore Roosevelt (1901-1909 között republikánus elnök), akinek unokahúgát, Eleanor Rooseveltet 1905-ben vette feleségül. Néhány évig egy New York-i ügyvédi irodában dolgozott, 1910-től demokrata jelöltként New York állam szenátora lett, főleg a vidéki farmerek érdekeit képviselte. 1911-től Woodrow Wilson elnöki törekvéseit támogatta, 1913-tól tengerészeti miniszterhelyettes volt a Wilson-kormányban. Az amerikai flottát a világ élvonalába emelte, az I. világháborúban szervezőkészségével tűnt ki.



1920-ban demokrata alelnökjelölt lett James Middleton oldalán, de a választást a republikánus Warren Harding nyerte meg. Roosevelt 1921-ben gyermekparalízist kapott és járóképtelenné vált, de ezt hosszú ideig titkolták, beszédeit állványnak támaszkodva, állva mondta. Ereje és optimizmusa nem tört meg, ebben sokat segített felesége, aki képviselte őt, s a közvélemény hangulatáról is tájékoztatta. Az 1928-as választások a demokraták vereségét hozták, de "FDR" New York állam kormányzója lett. A farmereknek adókedvezményt adott, csökkentette a közüzemi díjakat, 1930-ban, a világválság közepén állami pénzből építtetett vízerőműveket, modernizálta az igazságügyet, állami segélyszervezetet, munkajogi változásokat vezetett be, támogatta a szakszervezeteket.

1932-ben, bár pártja sem állt egyértelműen mellé, elnökjelöltként gazdasági reformokat, szociális programokat állított programja súlypontjába, közmunkákat ígért, a társadalombiztosítás, a bank- és az adórendszer reformját. Nagy fölénnyel győzte le Herbert Hoover hivatalban lévő elnököt, s 1933-tól az Egyesült Államok elnöke lett - az egyetlen, akit egymás után négyszer választottak meg. Az 1929-1932-es gazdasági válság hatásainak kezelésére bevezette az Új Irányvonalat (New Deal), amelynek első célja az amerikai gazdaság fellendítése, a következő a rendszer tökéletesítése volt.

Először egyheti bankzárlatot rendelt el, s csak a stabil helyzetű bankok működését engedélyezte. Takarékossági törvényt hozott, állami pénzből segélyezte a munkanélkülieket, s nagy erdőirtási, természet- és árvízvédelmi munkákon foglalkoztatta őket. A hitellehetőségeket az Újjáépítési Pénzügyi Testülettel bővítette. A mezőgazdaság talpra állítása érdekében kormányszervet alapított, célja a terményárak növelése, a dolgozók részesedésének növelése, a termelést csökkentő farmerek támogatása volt. Törvényt hoztak az ipar újjáépítéséről, meghatározták a maximális munkaidőt, a minimálbért, a versenyszabályokat, az export erősítése végett leértékelték a dollárt.

1. Az új leosztás mestere
2. Amerika a világháborúban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Hét bűnrossz szexuális tanács a történelemből
• Hatalmas botrányt kavart pornográf tartalma miatt a Lady Chatterley szeretője
• Antik mítoszt megidéző erotikus falfestmény díszítette a pompeji kereskedő hálószobáját
• Disznóviccé átköltött mítoszok képregényeit nézegették a rómaiak vécézés közben
• Hét bűnrossz szexuális tanács a történelemből
• Kiderült, hogy ki állt modellt a világ leghíresebb nemi szervéhez
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
• James Joyce feleségéhez címzett pajzán levelei többféle perverzióról is árulkodnak
• Egészen a 19. századig csak a királyok „zárt szobáiban” lehettek meztelen nők festményei Spanyolországban