Legendás apák és fiúk

René Descartes

2010. január 31. 10:30

(1596-1650)

René Descartes francia filozófus, matematikus és természettudós katolikus nemesi családban született 1596. március 31-én. A jezsuita kollégium után jogi diplomát szerzett, majd a németalföldi Bredában matematikát és erődépítészetet tanult, sőt még a holland hadseregbe is beállt, noha a katonai életet haszontalannak, erkölcstelennek és ostobának tartotta.

Beutazta Észak- és Dél-Európát, s csehországi tartózkodása idején három álom arra indította, hogy tudósként és filozófusként az igazságot keresse az emberiség boldogulására. 1626-tól három évet töltött Párizsban, ekkoriban foglalkoztatták az ezoterikus tanok, követte a rózsakeresztesek életcéljait és szokásait (magányosan élt, gyakran változtatta lakhelyét, fizetség nélkül gyógyított), a rózsakeresztesek mágikus, misztikus hitét azonban elvetette.

1628-ban írta latin nyelven első nagy művét Szabályok az értelem vezetésére címmel, amelyet azonban nem fejezett be. 1629-ben Hollandiában telepedett le, ahol minden idejét tanulmányainak szentelhette. Becsvágya óriási volt: meg akarta magyarázni "a Természet minden jelenségét". 1637-ben három nagy tanulmányt tett közzé a fénytörésről, egyes légköri jelenségek mechanisztikus magyarázatáról, valamint az analitikus geometria kifejtéséről Dioptrika, Légköri jelenségek és Geometria címmel.

E három mű bevezetése az Értekezés a módszerről, amely a világirodalom egyik legsajátosabb és legvonzóbb műve. Alapeszméje még 1619-20 kemény bajorországi telén fogant meg benne, amikor a hideg napokat egy parasztház kemencéjének sutjában üldögélve töltötte. Mikor a tavaszi virágokkal együtt ő is előbújt odújából, filozófiai rendszere félig készen is volt már. Az Értekezés szellemi önéletrajz, amely fejlődésükben mutatja be írójuk vizsgálódásait a megismerés filozófiai megalapozásáról és módszeréről, az emberi magatartás szabályairól, a tudományok egységéről és gyakorlati hasznáról. E művében szerepel híres és sokat idézett mondata: "...cogito ergo sum - gondolkodom, tehát vagyok". Az Értekezést francia nyelven írta, szavai szerint azért, hogy mindenki, akinek van józan esze - a nőket is beleértve - elolvashassa, és képes legyen értelmét a maga céljaira használni.

A negyvenes évek elején ismerkedett meg Erzsébet pfalzi hercegnővel, neki írta híres leveleit az erkölcsről, s neki ajánlotta latin nyelvű nagy összefoglaló művét, A filozófia alapelveit is. Ebben azon nézetének adott hangot, hogy az ember két eltérő szubsztancia - elme és test - egyesülése, s a kettő a tobozmirigyben lép egymással kölcsönhatásba. Utolsó művében, a Tanulmány a lélek szenvedélyéről címűben viszont azt fejtegeti, hogy a legtöbb testi cselekvést külső, anyagi okok idézik elő.

1649 szeptemberében Krisztina svéd királynő meghívására Stockholmba hajózott. Ott a szokatlan életrend (Descartes rendesen délelőtt 11 előtt nem kelt fel, Stockholmban viszont hajnali 5-kor talpon kellett lennie) és a zord éghajlat miatt 1650. február 1-jén tüdőgyulladást kapott, s tíz nap múlva meghalt.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!