Károly Róbert megalapítja a Szent György-lovagrendet

2004. szeptember 13. 12:06

URL: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=9058

Szent György napján a `lovagok baráti rendjének összes tagjai` az esztergomi káptalan előtt, I. Károly jelenlétében írásba foglaltatták szabályzatukat. Névadójuk, a `sárkányölő` Szent György, a 4. században élt katonaszent a kereszténységéért szenvedett vértanúságot. A lovagrend tagjainak a Krisztusért vívott harc mellett más erkölcsi kötelezettségeket is vállalniuk kellett. Ezek közé tartozott a lojalitás, a bátorság, a szegények oltalmazása és a nő tisztelete. A Szent György-lovagrend legfeljebb 50 tagot fogadhatott soraiba, akik különös ismertetőjelül fekete csuklyás köpenyt viseltek, latin nyelvű felirattal: `Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben.` Szent György lovagjai kötelesek voltak bizonyos ünnepnapokon összegyűlni, egymással jó viszonyt ápolni. Legfőbb kötelességük: mindenben követni a királyt. A háborúban megsebesült társukat nem hagyhatták magára; ha fogságba esett, ki kellett szabadítaniuk. Tagfelvétel csak a korábbi tagok egyhangú hozzájárulásával történhetett, és kizárólag két választott bírájuk ítélkezhetett a lovagrend tagjai felett.
Visegrádi helytörténészek 1990-ben határoztak magyarországi újjáélesztéséről, s 1992. április 25-én újból életre keltették a magyarországi lovagrendet a budavári Nagyboldogasszony templomban tartott szentmisén és lovagavatáson. A szentmise után szentelték fel az avató pallost és a Szent György Lovagok Testvéri Társaságának zászlaját. Első alkalommal 16 lovagot avattak. Azóta több mint 350 lovag és dáma lett tagja a lovagrendnek. A Nemzetközi Szent György Lovagrend tagja II. Erzsébet angol királynő és Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök is.