A brit titkosszolgálat szöktette Hitler személyi titkárát

A szigetország második világháborús történelmének egyetlen epizódja sem szült annyi összeesküvés-elméletet, mint Rudolf Hess titokzatos angliai megjelenése. A feltételezések szerint ugyanis a brit pszichológiai hadviselésért felelős szakértők csalták Angliába Hesst, hogy ügyét náciellenes propagandájukban használják fel. A háború után sem a valódi Hess került börtönbe, hanem csak hasonmása, ugyanis Hess 1942-ben Kent hercegével együtt légibalesetben meghalt. Az efféle összeesküvés-elméletek vizsgálatakor a történészek rendszerint azt a kérdést teszik fel, milyen szerepe volt a brit hírszerzésnek (a hírhedt MI6-nak) Hess körüli ügyekben. Az összesküvés-elméletek többségéhez hasonlóan, Hess története is sokkal hétköznapibb, mint azt az elméletek kiagyalói hinni szeretnék.

Egy nemrég előkerült és a Guardian magazinban elemzett napló bejegyzései megvilágítják, hogy az MI6 már régóta tervezte az ún. "fullánk hadműveletet", melyben Hesst és más náci prominenseket béketárgyalások ürügyén Angliába csaltak, hogy foglyul ejthessék őket. A naplóíró annak a Frank Foley-nak a felesége, aki korábban a berlini MI6 alakulat vezetőjeként több tízezer zsidót szöktetett ki Németországból. Foley volt az MI6 vezető német szakértője s így Hess ügyeinek felelőse is. Az ügy bonyolultságát jelzi, hogy a Hess körüli titokzatos 1942-es események után már nem volt az MI6-nél felelős beosztott a Hess-ügyben, illetve az ezzel kapcsolatos iratanyag teljesen megsemmisült.

Annyi bizonyos, hogy Hess 1941. május 10-én repült Angliába egy Messerschmitt-110-es repülőgépen, hogy felvegye a kapcsolatot Hamilton hercegével, aki Anglia és Németország békekötésének ügyében közvetített. Churchill meg volt győződve, hogy az egész akció csak Anglia hírszerzését kívánja félrevezetni, ám tévedett. Foley feleségének naplójából is kiderül, hogy a főkém hamar rájött arra, hogy Hess valójában elképesztően keveset tudott és egyáltalán nem volt tisztában a valósággal.

Foley felesége hét éven át vezette a naplót, 1936. januárjától 1942. decemberéig. A naplóban F-fel jelölt Foley kémtevékenységéről persze csak keveset tudunk meg. Kiderül azonban, hogy Foley `háborúfordító` munkája keretében repülővel Franciaországba készült. 1941. elején a napló Foley titokzatos lisszaboni látogatásáról számol be, amelynek során a Bristolhoz közeli Whitchurch repülőteréről szállt fel 1941. január 17-én pénteken, majd közel két hetet töltött Lisszabonban, végül 1941. február elsején, szombaton ért haza.

Mi történhetett ebben a két hétben és hogyan csalta az angol titkosszolgálat Hitler személyi titkárát Angliába?

Hét hónappal Hess Angliába repülése előtt, 1940. szeptemberében a Führer helyettesének egyik legközelebbi tanácsadója, a német külügyminisztérium munkatársa, Albrecht Haushofer levelet küldött Hamilton hercegének, melyben előadta Hess kérését, hogy szívesen találkozna a herceggel Lisszabonban. A levelet egy közvetítővel küldték el, aki a Haushofer család régi barátja volt. Őt azonban az angolok elfogták, és az MI5 (az angol kémelhárítás) kezére adták, akik már korábban is Hamilton német kapcsolatait kutatták. A közvetítőt német kémnek minősítették, és megkezdték kihallgatását. Az eset 1940. novemberéig húzódott, ugyanis nem tudták eldönteni, hogy továbbítsák-e Hamilton számára a levelet, vagy sem.

Hivatalosan a légierő egyik beépített tisztjét küldték volna Lisszabonba, hogy részt vegyen a Haushoferrel tervezett találkozón. A tervet azonban az akták szerint a végrehajtás előtt törölték, és bár a levél létezése nem maradt titok, ez a két elem együtt mindig is elég táptalajt biztosított annak a feltételezésnek, miszerint az angol hírszerzés csalta Hesst Angliába. 

Foley lisszaboni látogatásának időpontja érdekes módon éppen a levél elfogása, és Hess angliai megérkezése között volt. Azt azonban, hogy mit is keresett Foley Lisszabonban, csak az MI6 tudta volna megmondani. A szervezet mindmáig nem hozta nyilvánosságra aktáit, és nagyon kevesen foglalkoztak eddig ezzel a hiányosan dokumentált témával.  Az MI6 aktáiból azonban kiderül, hogy a szervezet utasítására Foley-nak azért kellett Lisszabonba utaznia, hogy felügyelje a Nagy-Britanniába érkező náci kémek elhárítását. Bár Foley az utazás idején már az elhárítók vezetőjeként szerepel az aktákban, a napló szerint csak 15 hónappal később  ( 1942. április 16-án) került ebbe a pozícióba.

Ez az ellentmondás indította az MI6 egyik neves történészét, hogy a rejtély nyomába induljon. Bár az MI6 archívumának Hessre vonatkozó iratanyaga nagyrészt megsemmisült, a megmaradt levelekből kiderül, hogy a Haushofer levélre válaszul a hírszerzés "fullánk hadművelete" keretében náci vezetőket akart béketárgyalásokra hivatkozva tőrbe csalni. A kutató megtalálta az MI6 oral history archívumában a korabeli tisztek beszámolóit, majd utánaeredt a még élőknek is. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy Foley igazából azért utazott Portugáliába, hogy felmérje a Haushoferrel való találkozás lehetőségeit. Foley-t titkárnője, Margaret Reid kísérte el az útra, aki azonban nemcsak jegyzeteket készített, hanem az álca kiteljesítésében is segítségére volt: a látszat szerint egy középkorú gentleman és unokahúga két hetet pihent a háborús Angliától távol. 

Arról sajnos valós információ nem áll rendelkezésünkre, hogy mit végzett Foley és Reid Lisszabonban, ám a "fullánk hadművelet" kivitelezhetőségének lehetőségét egyetlen hatásos módon lehetett ellenőrizni, méghozzá úgy, hogy válaszolnak a levélre és találkát szerveznek Haushoferrel vagy más közvetítővel egy semleges területen. Haushofer levélben tájékoztatta Hitlert Hess Angliába szökése után: "Nem tudtam kideríteni, hogy a levél valóban elérte-e a címzettet. Ám annak lehetősége, hogy elveszett volna Lisszabon és Anglia között, mindenesetre nem túl kicsi". Haushofer nem említi, hogy találkozott volna az angol titkosszolgálattal, ám miután hazatért, kémkedés gyanújával letartóztatta a Sicherheitsdienst (SD), a náci belbiztonsági szolgálat. Előbb kihallgatták, majd folyamatos megfigyelés alatt tartották, így nem juttathatta el a fullánkot a célszemélyhez.

Foley részlege két héten keresztül fals információkkal látta el Haushofert Hess kedvező fogadtatása érdekében, azonban a német közvetítő letartóztatása miatt rossz hírrel volt kénytelen hazatérni. Ezek után Foley úgy döntött, hogy a fullánk további használata túl veszélyes lenne. Az MI6 vezetője, Sir Stewart Menzies megfogadta vezető német szakértőjének tanácsát, s lehetetlenné tették Hessnek a brit arisztokráciával való kapcsolatfelvételi kísérleteit is. 

Haushofer mindig is figyelmeztette Hesst, hogy a Hamiltonhoz való utazás elbukhat, és inkább egy "semleges közvetítőt" kell találni. Amikor azonban ez nem sikerült, a Führer személyi titkára maga vette kezébe az irányítást. Hesst tehát nem az MI6 csábította Nagy-Britanniába, így érthető volt a meglepődés, mikor megtudták, hogy gépe földet ért az országban. Hogy ezután mi történt Hess-szel, nos arra nincs adat az  MI6 archívumában, így az összeesküvés-elméletek kedvelői kedvükre találgathatnak tovább.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?