2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Rogerius, a tatárjárás krónikása

2004. december 30. 18:15 Megyesi Csaba

Az Itáliából származó magyar főpap a szerzője a Siralmas ének (Carmen Miserabile) című gestának, amely a tatárjárás eseményeinek legfontosabb forrása, korát meghaladó mű.

A Carmen Miserabile első kiadása

Terre Maggioréban, Apuliában született, 1205 környékén. 1232 és 1244 között Pecorari Jakab püspök, bíboros, és pápai legátus, majd 1244-től 1249-ig az angol Toletanus János bíboros káplánja volt. Magyarországon,. Különféle egyházi megbízásai révén gyakran járt Magyarországon - 1233-ban járt először -, s ennek köszönhetően jól megismerte az ország politikai viszonyait. Jelentős szerepet játszott a beregi egyezmény előkészítésében, és valószínűleg ezen tevékenységének is köszönhetően, Nagyváradon főesperesi javadalmat kapott II. András magyar királytól és IX. Gergely pápától, amit 1241 és 1243 között viselt. 1241-ben Nagyvárad püspöke, Benedek a tatárok ellen vonult, de Rogerius Nagyváradon maradt. Egymás után értesült a magyarok vereségeiről és Várad alatt saját szemeivel is láthatta a félelmetes ellenséget. A tatárdúlás alatt addig bujdokolt, míg IV. Béla, seregével vissza nem tért az országba. A tatárok kivonulása után IV. Ince pápa által soproni főesperessé neveztette ki magát (1243-1249), majd Zágrábba került, ahol kanonoki javadalomhoz jutott, és még 1249-ben spalatói érsek lett. Toletanus bíboros kérésére a pápa nevezte ki, emiatt sem a magyar udvarral, sem a spalatói polgárokkal nem volt jó viszonyban. Itt halt meg 1266-ban, a spalatói székesegyház bejárata előtt temették el.

 

1241-ben nemcsak javadalmát, hanem rövid időre személyes szabadságát is elvesztette: a tatárok fogságába esett. Ennek köszönhetően közvetlen közelről ismerhette meg a tatárok magyarországi módszereit, a tatárjárás fontosabb eseményeit. Személyes élményei alapján 1243-44-ben írhatta meg egyetlen ránk maradt történeti művét - Carmen Miserabile (Siralmas ének) -, amelynek fontos értéke, hogy benne nemcsak a tatárjárás eseménytörténetét foglalta össze, hanem feltárta az 1230-as évek politikai állapotait is.

 

A Carmen Miserabile címével ellentétben nem költői, hanem levél keretbe foglalt prózai mű. Skolasztikus dialektikus módszerével és magas stilisztikai készségével kimagasló alkotása a magyarországi történeti irodalomnak, melynek kortörténeti illetve emlékirati válfaját képviseli. A tatár katasztrófát az oknyomozás módszerével - saját korához képest rendkívül korszerű módon - társadalomtörténeti okokra vezette vissza, s az okokat az 1230-as évek magyarországi társadalom fejlődésében jelölte meg. Az ország erejének és ellenálló képességének meggyengülését a király és a magyar előkelők között húzódó ellentétekre vezette vissza.

 

A gesta szövege először Thuróczy János 1488-ban Brünnben megjelent krónikájában, annak függelékeként látott napvilágot. A forráskritikai kutatások filológiai eszközök segítségével bebizonyították, hogy e kiadás alapjául nem az eredeti, 13. századi szövegváltozat szolgált - ez nem maradt fenn -, hanem annak valamely későbbi másolata.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár