Szalay László, a reformkor történetírója

Történetírói munkássága

Szalay történetírói munkássága a magyar történelem majd kilenc évszázadát fogja át. Történetírásában értékesítette fiatalkori tanulmányait, munkáit jellemzi az előadás nyugodt, tárgyilagos hangja, mely a tények bemutatásával tárja fel a mozgatórugókat. Hogy történetírói munkáját óvja, általában stílusának egyszerűsítésére törekedett, de helyenként mégis, mint elbeszélő jelentős hatást gyakorol az olvasóra.

A régi magyar történetírásról, történetírókról tisztelettel és talán túlzó tapintattal szólt. Egyes személyek ellen emelt pro és kontra kortársi vádak felsorolásánál óvakodik a személyes állásfoglalástól. Nem vezeti rokonszenv, nem keres a dolgok mögött folt nélküli eszményt. Mindezt a tárgyilagosságot aktív politikai szereplés és egy nagy nemzeti katasztrófa után sikerült megtartania. A régiekhez képest ő már modern elveket vall. Nézete, hogy a történeti kutatásban mindig az eredeti forrásokhoz kell visszanyúlni, módszereit a gondosság mellett az óvatosság is jellemzi. Nem áldozta fel a megbízhatóságot az érdekesség kedvéért. Ranke követője volt, ezt maga is elismerte. A történeti személyek jellemrajzának, egyéni cselekvések rejtett motívumainak feltárásában Szalay jelentékeny író. Jellemrajzai nemcsak nézőpontjuk szerint értékesek, hanem sokszor stílusuk is magával ragadó. Legtöbbször mégsem tudja a történelmi alakokat emberközelbe hozni, mert ezek az alakok nála magas talapzaton állnak, megközelíthetetlenül.

Fő műve, a Magyarország története 27 könyvre tagolódik. Nem a királyok az irányadók, hanem a nagyobb jelentőségű politikai fordulópontoknál húzza meg a határvonalat. Helyreigazít, kijavít, elsősorban a jogi, társadalomtörténeti, és közigazgatási fogalmak tisztázására törekszik. Munkája tükrözi az európai viszonyokról szerzett benyomásait, kiábrándultságát, és jövőről alkotott elképzeléseit. Kora magyar társadalmának kérdéseire próbálta a múltban fellelni a választ. 1855-ös hazatérése után példátlan szorgalommal kutatta át a levéltárakat, és ez meglátszik 5-ik és - halála miatt csonkán maradt - 6-ik kötetén, amelyek 1707-ig vezetik az olvasót: példátlanul gazdag az újonnan felkutatott okleveles anyag.

Az Árpádokat még szinte krónikás egyszerűséggel jellemzi, érdeklődése ebben a korban inkább az intézmények felé fordul. Különösen a jogi fejlődést kíséri figyelemmel, a törvényhozó hatalom formálódásának mozzanatait kíséri nyomon. Az összehasonlító jogtörténet alapos ismeretének birtokában könnyedén felismeri, hogy az intézmények fejlődésében hogyan ötvöződik össze a régi az újjal. Különösen a megye érdekelte őt, az autonómia kifejlődését kísérte nyomon II. Ulászlóig.

Szalay jelentőségét az alkotmány- és jogtörténet terén már Pauler Gyula is kiemelte: "Szalay, történetíróink közt az első, ki a középkor szellemét teljesen, és talán máig [1879-ig] legtisztábban felfogta". Elsőrendű kötelességének tartotta a magyar alkotmány önállóságát hangsúlyozni, az osztrák önkényuralom alkotmány- és törvényellenes voltát kimutatni.

Történetírásának feudális vonása, hogy távol esik érdeklődésétől a gazdaságtörténet és a kulturális fejlődés rajza, figyelme elsősorban a külpolitikai vonatkozásokra, az alkotmány- és jogtörténeti részletekre, és némi hadtörténetre terjed csak ki. A gazdaságtörténet az ő korában még nem tekintett vissza régi múltra, ez nálunk körülbelül az ő munkásságával egy időben fejlődött ki. A történetírói munka összképének teljességének kialakításához - talán ezért is - hiányzott nála a gazdasági motívumok fejlődésének nyomon kísérése.

Forrás:
Halász Gábor: Szalay László
Antalffy György: Szalay László a reformkor politikai-jogi gondolkodója, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983

1. Életútja az 1848-49-es szabadságharcig
2. Önkéntes száműzetés és hazatérés
3. Történetírói munkássága

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban