Romák az 1848-as szabadságharcban
2007. március 15. 10:00
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=84
A magyarországi romák jelentős szerepet játszottak a szabadságharcban, ezért maradt fenn jó néhány fegyverkovács, fegyverjavító, ágyúöntő, és tábori muzsikus roma neve.
Muzsikusok és fémművesek
A szabadságharc idején a zenész cigányokat főként mint verbuváló, vagy katona muzsikusokat sorozták be a bandériumokba. Az egykori híres zenész, Sárközi Ferenc például a forradalom kitörésekor az elsőként jelentkezett, később Kossuth cigány hadnagyaként vált ismertté. Sárközi ott volt Budavár bevételénél, Komáromnál, Sarkadon és a debreceni ütközetben is.|
Bihari János, "Magyar Czigányok közt Orpheus", |
Más szabadságharcos cigány zenészek neve is fennmaradt: Pityó József önkéntesként szolgált Görgey Liptón át Szebesbe vonuló hadtestében, részt vett az iglói éjjeli csatában, és a branyiszkói ütközetnél, míg Sági Balogh Jancsi 1848-49-ben honvédkarmester, később ipolysági és selmecbányai zenekarvezető volt. Sági Balogh Jancsi másról is nevezetes: ő segítette az első magyar- cigány szótár megalkotóját, József főherceget több, a cigánysággal kapcsolatos munkájában, József főherceg állta később Sági Balogh temetési költségeit is.
A Dembinszky hadtestében szolgáló, és a szabadságharc után Angliába emigráló Kálózdi Jancsinak volt mindannyiuk közül a legkalandosabb az élete. A bécsi konzervatóriumban tanuló, öt nyelven beszélő Kálózdit a londoni Alhambra Színháznál, mint dirigáló karmestert alkalmazták, majd a kínai császár hadseregében mint fő katonai karmester dolgozott.
|
Gábor Áron |
A cigányságot kutató történészek szerint a cigányok a perzsáktól tanulták meg a fémmegmunkálás technológiáját, és az Európába a 14-15. században érkező első csoportjaik már fejlett kézművességgel rendelkeztek. A Habsburg uralkodók - Lipót, Mária Terézia, II. József - megtiltották a vándormesterségből élő roma kézművesek vándorlását. Ez a legtöbb romát korábbi foglalkozásától is megfosztotta: az edényjavítás, a fémmunkák, a késélezés vagy a teknővájás folyamatos helyváltoztatást igényelt. A helyi szükségleteket is kiszolgáló mesteremberek egy része azonban letelepültként is tudott dolgozni.
|
Ezer cigány hangversenye az Üllői úti |
A cigányság története a Kárpát-medencében
Észak-Nyugat Indiát több hullámban, az iszlám terjeszkedés elől menekülve hagyták el a 10. századtól a cigányok. A Kárpát-medencébe sem egyszerre érkeztek. Első megjelenésük az Árpád-házi királyok uralmának idejére, nagyobb létszámú érkezésük a 15. század elejére tehető. Több uralkodó (például Zsigmond német-római császár) állított ki a karavánok részére oltalomlevelet. A 16-17. században a menlevelek hatására szabadon mozoghattak, ám beilleszkedésüket nem szorgalmazták.
Jóval hátrányosabb helyzetű úgynevezett oláh cigány népcsoportok érkeztek Havasalföldről, Moldvából a török uralom végnapjai idején, az elnéptelenedett vidékek betelepítésével egy időben. Ebben az időszakban már több országgyűlésen szerepelt a cigányügy, és Mária Terézia, majd II. József kezdeményezésére cigányokra vonatkozó törvényeket is alkottak. Ezek célja elsősorban a vándorló kóbor cigányok letelepítése volt. 1848-49-ben a cigányok szerszámaikkal, hegedűikkel a forradalom mellé álltak. A cigányprímások híre ismét eljutott Európába.
| Magyarország - a cigány lakosság létszáma szerint - Románia, Bulgária és Spanyolország után a negyedik helyen áll Európában, ám itt a legnagyobb kisebbség a cigányság. Az 1990-es népszámlálás során 142 ezer magyar állampolgár vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Becslések szerint számuk jelenleg 4-600 ezer fő, egyes kisebbségi szervezetek azonban 7-800 ezres lélekszámot is valószínűsítenek. A demográfiai változások trendjében az elöregedő, csökkenő népességszám mellett a cigányság fiatalabb korösszetételével is számolni kell. A romák az ország területén szétszóródva élnek, eloszlásuk nem egyenletes. Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek; a három északi megyében legnagyobb a népességük. Az elmúlt évtiizedekben jelentősen megnőtt a városlakó romák aránya, Budapesten a romák száma 90 ezerre tehető. Nyelvi és kulturális szempontból erősen tagoltak. A cigány kultúrának új keletű az írásbelisége, gond továbbá, hogy nem rendelkeznek anyaországgal, amely kulturálisan és anyagilag támogatná őket. Legnagyobb csoportjukat a magyar anyanyelvű, az úgynevezett romungro cigányokjhelentik, akik aránya meghaladja a 70 százalékot. A második a romanit beszélő oláh cigányok, arányuk 20 százalék körüli. A harmadik csoport elsősorban az ország délnyugati régiójában élő beás cigányok, akik archaikus román nyelvet beszélnek. Arányuk 10 százalékos. Az oláh és beás csoportoknál a anyanyelvhasználat egyre jobban visszaszorul. |
A pártállami politikai felfogás kizárólag szociális problémának tekintette a cigánykérdést, a cigányság letelepítése, falvakba költözése azonban ellenállásba ütközött. Az ingatlanok leértékelődtek, megkezdődött a falu őslakosságának fokozatos elvándorlása. A cigányság jelenlegi koncentrációja olyan falvakba történik, ahol az alapvető infrastruktúra változatlanul hiányzik.
(Múlt-kor/Roma Sajtóközpont)