2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Nemzetközi csúcstalálkozót tartanak Visegrádon

2004. szeptember 13. 12:06

1972 októberében jött létre az Európai Közösség. 1981-ben csatlakozott a Közösséghez tizedikként Görögország is. Majd 1985. június 12-én vették fel Portugáliát és 1986. január 1-től Spanyolországot. Portugália, Spanyolország, de mindenekelőtt Görögország példája azonban felhívta a figyelmet: a stratégiai és politikai szempontok néha ütközhetnek a gazdasági, társadalmi szempontokkal. A közösség nem bírja el a `szegény övezet` integrálódását, s a felvétel előfeltételeként szigorúbban meg kell követelni az illető állam gazdasági és intézményes kapcsolatképességét a fejlett nyugat-európai államok rendszereivel. A volt szocialista országokban megindult demokratikus átalakulásokat 1989-90-ben minden európai szervezet bátorította. A `keleti` országokban az egyik legnépszerűbb politikai jelszó az európai egységesülés, a `Vissza Európába!` jelszó volt. Akkor ez természetesen a szovjet befolyási övezetből való kilépés követelését is jelentette. A szovjet zóna összeomlása után a realitás: a nyugati országok tanultak Görögország, Spanyolország és Portugália esetéből. Megkezdődött a feltételek kidolgozása, és megkezdődtek a viták: vajon mely országokra terjesszék ki az Uniót? Az egyik elképzelés szerint a 12-ek közé először az ún. reformországokat - Lengyelországot és Magyarországot, illetve Csehszlovákiát - kellene felvenni, esetleg kiterjeszteni a kört az 1991-ben önállóvá lett Horvátországra, illetve Szlovéniára. Az elképzelésben rejlő lehetőséget ismerte fel a magyar kormány, és hívta össze Visegrádba a lengyel, csehszlovák, magyar állam-, illetve kormányfőket. A találkozó jelezte: a magyar kormány kezdeményezően kíván fellépni a regionális együttműködés érdekében. A "hármas szövetség" egy új típusú gazdasági együttműködés ígérete is volt az elhalt KGST helyén. Ugyanakkor azonban Szlovákiában, és részben Magyarországon is, új nacionalista pártok jelentek meg, sőt parlamentáris erőként is működtek. Különösen a magyarellenes hangulat felerősödése gátolta ezt a folyamatot, amelyben vissza-visszatérően kihasználták a szomszédok (és a nyugat-európaiak is) a magyar miniszterelnök azon kijelentését: ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Évekig tartó magyarázkodás ellenére is a "magyar nacionalizmus" vádjával illették az 1990-94 között kormányzó kormánykoalíciót. Visegrádon, ugyanazon a helyen, ahol 1335-ben a magyar, lengyel és cseh király tárgyalt, Antall József magyar miniszterelnök, Václav Havel csehszlovák és Lech Walęsa lengyel elnök megállapodást írt alá. Érdekeik arra a meggyőződésre juttatták a három állami vezetőt, hogy "együttesen törekedjenek országaik felvételére a nyugat-európai védelmi, politikai és gazdasági integráció intézményrendszerébe". Kimondták: "a tőke és a munkaerő szabad áramlásának elősegítésére fejlesztik a piacalapú gazdasági együttműködésüket".

2019. tél: Fagyos téli ütközetek
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!