Kapitulációval ér véget a sztálingrádi csata

2004. szeptember 13. 12:06

Friedrich Paulus vezértábornagynak és a német hadsereg déli, a sztálingrádi katlanban rekedt csoportjának fegyverletételével véget ér a Volga menti városért folytatott véres küzdelem. Február 2-án az északi csoport is megadja magát. A sztálingrádi vereséggel a német lakosság nyilvánvalóan tudatára ébred a Birodalom rossz hadi helyzetének. Sokak számára a kapituláció a második világháború végének kezdetét jelenti. A Vörös Hadsereg már 1942. november 22-én 270 000 német katonát kerített be Sztálingrád előtt. Két nappal később Adolf Hitler megparancsolta, `foglaljanak el sündisznóállást`. A Sztálingrádért folytatott harc már 1942 őszén elveszítette stratégiai jelentőségét. A bakui olajmezők - Hitler által a háború szempontjából döntőnek minősített - meghódítását nem lehetett többé keresztülvinni, így a német hadsereg számára egyetlen értelmes alternatívaként a frontvonal kiegyenesítése mutatkozott. Hitler parancsai a 6. Hadsereget azonban a Sztálingrád előtti kitartásra kényszerítették. November 25-én megkezdődött a körülzárt katonák légi úton történő ellátása. Hermann Göring, a légierő főparancsnoka ígérete ellenére, az ellátás nem volt kielégítő. A szükséges javaknak csak egyharmadát lehetett repülőgépen beszállítani. 1942 telén éhenhaltak az első katonák, az orvosi ellátás is hiányos volt, s lőszerből sem volt elegendő. Noha december 12-én Erich von Manstein vezértábornagy végrehajtott egy menetesítő támadást, azonban a Don hadseregcsoportot egy szovjet ellentámadás december 24-én visszaszorította. A körülzárt Paulus nem kísérletezett kitöréssel - amely a csapatok egy részét talán meg tudta volna menteni -, hogy ne cselekedjék Hitler parancsai ellenére. Január 31-én teljes a vereség, a Vörös Hadsereg katonái tovább nyomultak előre. A Sztálingrád körüli harcokban a várost teljesen lerombolták. Az öt és fél hónapos csatában 46 000-en meghaltak, 64 220 lakost kényszermunkásként a németek elhurcoltak. A katonák között a veszteségek szovjet adatok szerint 146 300 főt tettek ki a német és 46 700 főt a szovjet oldalon. A német légierő sztálingrádi bevetése során több mint 8000 embert veszített. A kapitulációval 107 800 katona került szovjet hadifogságba, mintegy 34 000 sebesültet és szakembert még a fegyverletétel előtt a légierő elszállított.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése